Átfogó vizsgálatot indít a magyar médiapiac és a kapcsolódó ágazatok működéséről a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, miközben maga az NMHH is jelentős szervezeti átalakítás előtt áll. Polyák Gábor, a hatóság elnöke szerint az új működési struktúra 2027 elejére állhat fel, és a cél egy rugalmasabb, a jelenlegi szakmai kihívásokhoz jobban alkalmazkodó szervezet létrehozása. A médiapiaci elemzés nem egyes szerkesztőségeket, hanem teljes vállalatcsoportokat és piaci kapcsolatokat vizsgálna. A fókuszba kerülhet a KESMA médiaportfóliója és nyomdaipari háttere, a 4iG műsorterjesztési szerepe, a műsorgyártásba áramló közpénzek hatása, valamint az egykori Ringier-portfólió Indamediához kerülése is.

Új szervezeti struktúrát készít elő az NMHH

Polyák Gábor az MTI-nek arról beszélt, hogy már megkezdődött az NMHH szervezeti kapacitásainak felmérése. A hatóság vezetése jelenleg azt vizsgálja, mely szervezeti egységek működnek hatékonyan, melyek feladatai szorulnak újragondolásra, és hol lenne szükség új kapacitások létrehozására.

Az elnök szerint a szervezetben vannak hosszú ideje változatlanul működő egységek, miközben az elmúlt években olyan igazgatóságok is létrejöttek, amelyek szerepe nem illeszkedett egyértelműen az NMHH egészének működésébe. Ezek közül két igazgatóságot november elején már meg is szüntettek.

A tervek szerint az átalakítás 2027 elejére zárulhat le. Polyák célja egy dinamikusabb intézmény kialakítása, amely gyorsabban tud reagálni a médiapiac és a hírközlési szektor átalakulására.

Több figyelmet kaphat a digitális gyermekvédelem

Az NMHH elnöke szerint vannak olyan jelenlegi kapacitások, amelyek részben nélkülözhetők, miközben más, egyre fontosabb területek nem kapnak elegendő figyelmet. Ilyen feladatként említette az európai médiaszabadság-törvény végrehajtásával összefüggő teendőket.

Polyák a digitális gyermekvédelmet is olyan területként jelölte meg, amelynek a jövőben nagyobb súlyt adna. Ezt a sérülékeny társadalmi csoportok védelmével és a médiaműveltség fejlesztésével együtt kezelné.

Az elképzelés alapján a hatóság szerepe a jövőben nem kizárólag klasszikus médiapiaci és hírközlési felügyeletre korlátozódna. Nagyobb hangsúlyt kaphatna az is, hogy a felhasználók, különösen a gyermekek és más sérülékeny csoportok milyen környezetben fogyasztanak digitális tartalmakat.

Erősebb európai jelenlétet akar a hatóság

Polyák szerint a magyar hírközlési hatóság az elmúlt másfél évtizedben aktív és ismert szereplője volt a nemzetközi szakmai együttműködésnek. A média területén ugyanakkor az NMHH nem rendelkezett hasonló súllyal.

Az elnök szerint ez azért jelent problémát, mert a médiaszabályozás egyre nagyobb része európai szinten formálódik. Emiatt a magyar médiapiac szereplőinek is érdeke, hogy az NMHH erőteljesebben képviselje a hazai szempontokat a nemzetközi fórumokon.

A hatóság új vezetése ezért a nemzetközi szakmai jelenlét megerősítését is az egyik stratégiai feladatnak tekinti.

Teljes körű elemzés indul a magyar médiapiacról

Polyák Gábor bejelentése szerint az NMHH a magyar médiapiac és a hozzá kapcsolódó piacok átfogó vizsgálatába kezd. Az elemzés egyik fő célja annak feltárása lesz, hogy egyes szereplők rendelkeznek-e olyan piaci erővel, amely lehetővé teheti számukra az erőfölénnyel való visszaélést.

A vizsgálat nem egyes médiumokra vagy szerkesztőségekre koncentrálna, hanem teljes vállalatcsoportokat és az azokhoz kapcsolódó piaci infrastruktúrát elemezné. Ez azt jelentheti, hogy nemcsak a tartalom-előállítás és a tulajdonosi struktúra kerülhet fókuszba, hanem például a nyomdai háttér, a műsorterjesztés vagy más kapcsolódó szolgáltatások is.

Polyák szerint az ilyen összefüggések vizsgálata nélkül nem lehet pontos képet kapni arról, hogyan működik valójában a magyar médiapiac.

A KESMA médiaportfólióját és nyomdai hátterét együtt vizsgálhatják

Az NMHH elnöke példaként külön is megemlítette a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványt, vagyis a KESMA-t. A tervek szerint az alapítványhoz tartozó médiaportfóliót nem önmagában, hanem a hozzá kapcsolódó nyomdaipari kapacitásokkal együtt elemeznék.

Ez azt jelzi, hogy a hatóság a jövőben szélesebb piaci összefüggésekben értékelheti a médiatulajdon koncentrációját. Egy nagy médiacsoport ugyanis nemcsak szerkesztőségeken keresztül lehet meghatározó, hanem az infrastruktúra vagy a terjesztés területén is.

A vizsgálat célja ugyanakkor nem előre megfogalmazott jogsértések bizonyítása, hanem annak feltárása, hogy milyen tényleges piaci erőviszonyok alakultak ki.

A 4iG műsorterjesztési szerepe is napirendre kerülhet

Polyák szerint az NMHH elemezheti a 4iG helyzetét is a műsorterjesztési piacon. Ez különösen azért lehet fontos, mert a médiaszolgáltatók elérését nemcsak a tartalom előállítása, hanem annak terjesztési infrastruktúrája is alapvetően befolyásolja.

A hatóság így arra is választ kereshet, hogy egy-egy nagyobb piaci szereplő mekkora befolyással rendelkezik a műsorok eljuttatásában a közönséghez. A vizsgálat részleteit és módszertanát Polyák nyilatkozata még nem ismertette.

A 4iG említése azt mutatja, hogy az NMHH nem kizárólag klasszikus médiavállalatok működését kívánja elemezni, hanem a médiapiac technológiai és terjesztési hátterét is.

A közpénzből finanszírozott műsorgyártást is vizsgálhatják

Az NMHH tervei között szerepelhet annak elemzése is, hogy milyen hatással van a médiapiacra a műsorgyártásba áramló közpénz. Ez a kérdés azért lehet különösen fontos, mert az állami finanszírozás közvetetten is befolyásolhatja egyes piaci szereplők gazdasági helyzetét és versenypozícióját.

Polyák nyilatkozata alapján a hatóság azt vizsgálhatja, hogy ezek a források hogyan oszlanak meg, milyen piaci következményekkel járnak, és torzíthatják-e a versenyt.

A konkrét vizsgálati szempontok egyelőre nem ismertek, így az sem világos, hogy az NMHH milyen időszakot és milyen típusú finanszírozási konstrukciókat elemez majd.

„Kötelezően bepótlandó feladat” lehet a Ringier–Indamedia ügy áttekintése

Az NMHH elnöke külön is megemlítette az egykori Ringier-portfólió Indamedia tulajdonába kerülését. Polyák ezt a „kötelezően bepótlandó feladatok” között említette.

Szerinte az akkori médiatanács nem értékelte megfelelően a tranzakció médiapiaci hatásait. Polyák álláspontja szerint az európai médiaszabadság-törvény alapján ezt a vizsgálatot el kellett volna végezni.

A mostani áttekintés így részben korábbi döntések és mulasztások újraértékelését is jelentheti. A forrás alapján ugyanakkor nem világos, hogy ennek lehet-e közvetlen jogi következménye, vagy elsősorban piaci és szabályozási tanulságokat kívánnak levonni.

A mesterséges intelligencia hatását is elemeznék

Az NMHH hosszabb távú terveiben a mesterséges intelligencia médiapiaci hatásainak vizsgálata is szerepel. Polyák szerint az MI és az új tartalomterjesztési platformok alapvetően átalakíthatják a magyar nyelvű média jövőjét.

Ez érintheti a hírek előállítását, szerkesztését, terjesztését és fogyasztását is. Az algoritmikus ajánlórendszerek, a generatív mesterséges intelligencia és a nagy nemzetközi platformok már most is egyre nagyobb szerepet játszanak abban, milyen tartalmak jutnak el a felhasználókhoz.

A hatóság ezért a hagyományos médiapiaci koncentráció mellett egyre inkább technológiai és platformpiaci kérdésekkel is kénytelen foglalkozni.

Az NMHH javasolhat változtatásokat, de nem alakít médiapolitikát

Polyák Gábor hangsúlyozta, hogy az NMHH hatóságként elemzéseket készíthet, vizsgálatokat végezhet és szabályozási javaslatokat fogalmazhat meg. A médiapolitika meghatározása azonban továbbra is a kormány feladata.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a most induló átfogó médiapiaci vizsgálat önmagában nem feltétlenül vezet automatikusan jogszabály-módosításhoz. A hatóság feltárhat problémákat és javasolhat megoldásokat, de a politikai döntések más intézmények kezében maradnak.

A következő hónapok egyik fontos kérdése így az lesz, hogy az NMHH vizsgálatai milyen konkrét következtetésekre jutnak a magyar médiapiac koncentrációjáról, a piaci erőfölényekről és a közpénzek szerepéről, illetve ezekből milyen szabályozási javaslatok születnek.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.