Magyar Péter miniszterelnök felmentette Rétvári Bencét az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program, valamint az EFOP Plusz monitoring bizottságának elnöki tisztségéből – derül ki a péntek este megjelent Magyar Közlönyből. A KDNP frakcióvezetője évek óta vezette a két testületet, megbízatása pedig még az Orbán-kormány időszakára nyúlt vissza. A miniszterelnöki határozat alapján Rétvári felmentése november 6-án lépett hatályba, helyére pedig november 7-től Kókayné Lányi Marietta, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közoktatásért felelős államtitkára érkezik. A két monitoring bizottság fontos szerepet játszik az uniós humánfejlesztési források felhasználásának ellenőrzésében, a programok előrehaladásának követésében és a pályázati kiválasztási szempontok jóváhagyásában.

Rétvári Bence megbízatása november 6-án megszűnt

A Magyar Közlönyben megjelent miniszterelnöki határozat szerint Rétvári Bence november 6-i hatállyal távozik az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program és az EFOP Plusz monitoring bizottságának éléről.

A KDNP frakcióvezetője hosszú időn át vezette ezeket a testületeket. Az EFOP monitoring bizottságának elnöki tisztségét 2015 márciusában kapta meg, majd a 2023-as átalakítás után is pozícióban maradt az EFOP Plusz esetében.

A mostani döntés tehát egy több mint egy évtizedes vezetői megbízatás végét jelenti. A forrás nem részletezi, milyen indokok vezettek Rétvári leváltásához.

Kókayné Lányi Marietta veszi át a két testület vezetését

Magyar Péter mindkét monitoring bizottság élére Kókayné Lányi Mariettát nevezte ki november 7-i hatállyal. Ő jelenleg az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közoktatásért felelős államtitkára.

Kókayné Lányi Marietta május óta vezeti a közoktatási államtitkárságot. A kinevezésével most olyan feladatkört is kap, amely közvetlenül kapcsolódik az uniós források felhasználásának ellenőrzéséhez és a humánfejlesztési programok végrehajtásához.

A két poszt egy kézbe kerülése azt jelenti, hogy ugyanaz a vezető felügyeli majd a korábbi, illetve a jelenlegi uniós ciklushoz kapcsolódó programok monitoringját.

Több milliárd eurós programokról van szó

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklus egyik fontos hazai programja volt. Több milliárd eurós nagyságrendű keretből finanszírozott társadalmi és humánfejlesztési célokat.

A program forrásai többek között a társadalmi felzárkózást, a szegénység csökkentését, az oktatás fejlesztését, valamint az egészségügyi és szociális ellátórendszer megerősítését szolgálták.

A 2021–2027-es időszak EFOP Plusz programja hasonló célterületeken biztosít támogatásokat. A fókuszban továbbra is a hátrányos helyzetű csoportok segítése, a közszolgáltatások fejlesztése és a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése áll.

A monitoring bizottságok nem pusztán adminisztratív testületek

A két bizottság feladata túlmutat a formális ellenőrzésen. A monitoring testületek értékelik az uniós források felhasználását, követik a programok előrehaladását és vizsgálják, hogy a kitűzött célok teljesülnek-e.

Feladatuk a pályázati kiválasztási kritériumok jóváhagyása is. Emellett foglalkoznak a végrehajtás során felmerülő problémákkal és javaslatokat tehetnek azok kezelésére.

A testületek működése ezért közvetlen hatással lehet arra, hogyan jutnak el az uniós pénzek az egyes fejlesztési területekre, illetve milyen feltételek mellett választják ki a támogatott projekteket.

Többféle szereplő vesz részt a döntéshozatalban

A monitoring bizottságokban nemcsak kormányzati szereplők kapnak helyet. A döntéshozatalban szakmai szervezetek és társadalmi partnerek is részt vesznek.

Az Európai Bizottság képviselői szintén jelen vannak az üléseken, de tanácskozási joggal vesznek részt a munkában. Ez biztosítja, hogy az uniós intézmények közvetlenül is figyelemmel kísérjék a programok végrehajtását.

A bizottsági elnöki tisztség emiatt nem pusztán protokolláris szerep, hanem jelentős koordinációs és szakpolitikai feladatot jelent.

Rétvári pozíciója még az Orbán-kormány időszakából maradt fenn

Rétvári Bence megbízatása 2015-ben kezdődött, amikor az akkori kormányzati struktúrában megkapta az EFOP monitoring bizottságának vezetését.

A 2023-as átalakítást követően továbbra is az újonnan kialakított EFOP Plusz monitoring bizottság élén maradt. Ez azt jelentette, hogy a korábbi és az újabb uniós ciklus humánfejlesztési programjainak ellenőrzésében is meghatározó szerepet kapott.

A mostani leváltás ebből a szempontból is fontos személyi változás, mert egy olyan vezető távozik, aki hosszú időn át kapcsolódott közvetlenül az uniós humánpolitikai források felügyeletéhez.

Az új elnök az oktatási tárcától érkezik

Kókayné Lányi Marietta kinevezése azt jelenti, hogy a két monitoring bizottság vezetése most az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium egyik államtitkárához kerül.

Ez azért lehet jelentős, mert az EFOP és az EFOP Plusz programjai között az oktatási fejlesztések is kiemelt szerepet kapnak. A programok azonban az oktatásnál jóval szélesebb területet fednek le, többek között szociális, egészségügyi és felzárkóztatási célokat is.

A forrás alapján egyelőre nem ismert, hogy Kókayné Lányi Marietta vezetése alatt változik-e a bizottságok működése vagy prioritási rendszere.

A személycsere az uniós források felügyeletét is érinti

A két monitoring bizottság élén történt változás azért bír jelentőséggel, mert ezek a testületek fontos szerepet töltenek be az uniós támogatások végrehajtásának ellenőrzésében.

Az elnök feladata többek között az ülések vezetése, a szakmai munka koordinálása és a bizottság működésének szervezése. A vezetőváltás ezért közvetlenül érintheti a programokhoz kapcsolódó ellenőrzési és koordinációs folyamatokat is.

A Magyar Közlönyben megjelent döntés azonban kizárólag a személyi változásokat rögzíti, részletes szakpolitikai indoklást nem tartalmaz. Emiatt egyelőre nem lehet megállapítani, hogy a leváltás egy szélesebb uniós fejlesztéspolitikai átalakítás része-e.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.