Akár 20 millió dolláros, vagyis több mint 6,5 milliárd forintos jutalmat is fizethet az Egyesült Államok azoknak, akik érdemi és használható információkkal szolgálnak Irán nukleáris programjáról. Az amerikai külügyminisztérium Rewards for Justice programja olyan adatokat vár, amelyek iráni nukleáris létesítményekre, berendezésekre, centrifugákra, készletekre vagy az atomprogramban részt vevő személyekre vonatkoznak. Az informátorok számára szükség esetén áttelepülési segítséget is biztosíthatnak. A kezdeményezés azért különösen figyelemre méltó, mert Donald Trump amerikai elnök korábban többször is azt állította, hogy az Egyesült Államok és Izrael csapásai lényegében megsemmisítették Irán nukleáris képességeit. A washingtoni kormányzat ennek ellenére továbbra is komoly bizonytalanságot lát az iráni uránkészletek, a centrifugák és az esetleges föld alatti nukleáris létesítmények állapotával kapcsolatban.

Információkat várnak az iráni létesítményekről és az atomprogram szereplőiről

Az amerikai külügyminisztérium pénteken jelentette be, hogy a Rewards for Justice program keretében akár 20 millió dolláros jutalmat is fizethetnek azoknak, akik olyan információval rendelkeznek, amely előrelépést jelenthet Irán nukleáris programjának feltérképezésében. A felhívás kiterjed a nukleáris létesítményekre, technikai berendezésekre, centrifugákra, készletekre és azokra a személyekre is, akik közvetlenül részt vesznek a program működtetésében.

A program nemcsak pénzügyi jutalmat kínálhat, hanem bizonyos esetekben az informátorok biztonságos áttelepülését is segítheti. Ez arra utal, hogy Washington olyan személyektől is vár adatokat, akik közvetlen hozzáféréssel rendelkezhetnek az iráni nukleáris infrastruktúrához, és emiatt személyes kockázatot vállalnának az együttműködéssel.

A bejelentés egyben azt is jelzi, hogy az amerikai kormány nem tekinti teljesen lezártnak az iráni nukleáris kapacitások felmérését. A korábbi katonai csapások ellenére továbbra is vannak olyan területek, amelyekről az Egyesült Államok nem rendelkezik teljes körű információval.

Trump korábban teljes megsemmisítésről beszélt

Donald Trump már a tavalyi, tizenkét napig tartó háború után kijelentette, hogy Irán legfontosabb urándúsító létesítményeit teljesen megsemmisítették. Az Egyesült Államok és Izrael az idei konfliktus során ismét támadott iráni nukleáris létesítményeket, Trump pedig ezeket a műveleteket is sikeresnek nevezte.

Az új jutalomprogram ugyanakkor azt mutatja, hogy Washington továbbra sem rendelkezik teljes bizonyossággal arról, mi maradt meg az iráni nukleáris infrastruktúrából. A katonai támadások ugyanis önmagukban nem feltétlenül adnak pontos képet arról, hogy egy adott létesítmény milyen mértékben sérült meg, mit sikerült előzetesen elszállítani, illetve milyen tartalék kapacitások állhatnak rendelkezésre más helyszíneken.

Ez különösen fontos lehet azoknál a létesítményeknél, amelyeket föld alá építettek, vagy amelyekről csak korlátozott hírszerzési információ érhető el. Az amerikai felhívás így részben annak a bizonytalanságnak a kezelésére irányulhat, amely a katonai csapások valódi eredményességével kapcsolatban továbbra is fennáll.

Irán korábban 60 százalékosra dúsított uránt

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség korábbi jelentései szerint Irán 60 százalékos tisztaságúra dúsított uránt is előállított. Ez a szint még elmarad az atomfegyverhez szükséges, nagyjából 90 százalékos dúsítottságtól, ugyanakkor technikailag már jóval közelebb van hozzá, mint a polgári célú felhasználásra jellemző alacsonyabb dúsítási szintek.

Az amerikai külügyminisztérium szerint az iráni készletek további dúsítással akár több atomfegyver előállításához is elegendők lehetnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Irán jelenleg atomfegyverrel rendelkezne, és az iráni vezetés továbbra is azt állítja, hogy nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a nemzetközi ellenőrök nem rendelkeznek teljes körű információkkal az iráni centrifugák gyártásáról és készleteiről. Emiatt nehéz pontosan felmérni, hogy Teherán milyen gyorsan lenne képes újra növelni az urándúsítási kapacitását.

Újra szóba került a Pickaxe Mountain elleni támadás

Trump a héten ismét felvetette annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok megtámadja az úgynevezett Pickaxe Mountaint. A feltételezett föld alatti nukleáris létesítményről izraeli értékelések azt állítják, hogy Irán dúsított uránt és fejlett centrifugákat tárolhat ott.

A létesítmény pontos szerepe és kapacitása azonban nem ismert teljes bizonyossággal. Éppen ezért az ehhez hasonló helyszínekre vonatkozó belső információk különösen értékesek lehetnek az amerikai hírszerzés számára.

Teherán figyelmeztetett, hogy az iráni nukleáris létesítmények elleni újabb amerikai csapásokat a háború kiterjesztéseként értékelné. Ez azt jelenti, hogy egy újabb katonai támadás a jelenlegi konfliktus további eszkalációjához vezethetne.

Irán továbbra is ragaszkodik az urándúsításhoz

Az iráni vezetés változatlanul azt állítja, hogy nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál, és az országnak joga van az urándúsításhoz. Teherán szerint ez a jog a polgári nukleáris program része, és nem jelent automatikusan katonai célú fejlesztést.

Az Egyesült Államok ezzel szemben azt szeretné elérni, hogy Irán jelentősen korlátozza vagy adja fel azokat a nukleáris kapacitásokat, amelyek rövid idő alatt katonai célra is átalakíthatók lennének. A felek álláspontja ezért továbbra is távol van egymástól.

Közvetítők ugyan próbálnak megállapodást elérni Washington és Teherán között, de a forrás szerint egyik fél sem mutat hajlandóságot arra, hogy alapvető követeléseiből engedjen. Ez tovább növeli annak esélyét, hogy a diplomáciai és katonai nyomásgyakorlás párhuzamosan folytatódik.

Újabb robbanásokról érkeztek hírek Irán déli részéről

Közben Trump újabb, általa kisebb jelentőségűnek nevezett csapásokat is elrendelt Irán ellen. Szombaton robbanásokról érkeztek jelentések a Perzsa-öbölben található Kesm szigetéről és a dél-iráni Dzsászk kikötővárosából.

Az iráni Tasnim hírügynökség először két rakétabecsapódásról számolt be Kesm szigetén, később azonban egy iráni forrásra hivatkozva azt közölte, hogy a robbanások nem rakétatámadásokhoz kapcsolódtak. A történtekről egyelőre nincs olyan hivatalos tájékoztatás, amely egyértelműen tisztázná a robbanások okát.

Ezért jelenleg nem lehet biztosan megállapítani, hogy ezek az események közvetlenül összefüggtek-e az amerikai katonai műveletekkel. A dél-iráni térség ugyanakkor stratégiailag kiemelten fontos, mert több katonai, energetikai és tengeri útvonal is kapcsolódik hozzá.

Új amerikai egység próbálja akadályozni az iráni fegyverbeszerzést

Az amerikai hadsereg közel-keleti parancsnoksága, a CENTCOM új egységet is létrehozott annak megakadályozására, hogy Irán szárazföldi útvonalakon fejlett fegyverekhez és más katonai eszközökhöz jusson. Ez azt mutatja, hogy Washington nemcsak a nukleáris programra, hanem az iráni katonai utánpótlás szélesebb rendszerére is egyre nagyobb figyelmet fordít.

Az Egyesült Államok emellett tengeri blokáddal is igyekszik korlátozni az iráni olajexportot. Ennek célja, hogy csökkentsék Teherán bevételeit és ezzel együtt az iráni állam katonai mozgásterét.

A nukleáris programról szóló jutalomfelhívás tehát egy jóval szélesebb nyomásgyakorlási stratégia részének tekinthető. Ebben egyszerre vannak jelen katonai, hírszerzési, gazdasági és diplomáciai eszközök.

A jutalomprogram a hírszerzési bizonytalanságot is jelzi

A 20 millió dolláros ajánlat egyik legfontosabb üzenete az lehet, hogy az Egyesült Államok továbbra sem rendelkezik teljes képpel arról, milyen állapotban van az iráni nukleáris program. Különösen a centrifugák, a dúsított uránkészletek és az esetleges föld alatti létesítmények jelenthetnek olyan területet, ahol további információkra van szükség.

Ez nem feltétlenül mond ellent annak, hogy a korábbi amerikai és izraeli csapások komoly károkat okozhattak. Inkább azt mutatja, hogy a fizikai rombolás és a nukleáris kapacitások tényleges felszámolása nem ugyanaz a kérdés.

A következő időszak egyik legfontosabb kérdése az lehet, hogy a jutalomprogram révén érkeznek-e olyan hiteles információk, amelyek pontosabb képet adnak az iráni atomprogram állapotáról. Ez a katonai és diplomáciai döntésekre is közvetlen hatással lehet, különösen akkor, ha Washington valóban újabb csapásokat fontolgat.

MNO – Magyar News Online

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.