Élesen bírálja a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége a múlt héten elfogadott, Ruff Bálint által benyújtott salátatörvényt, amely több ponton módosítja a tőkepiaci szabályokat, valamint az állami hátterű finanszírozáshoz és vagyonelemekhez kapcsolódó rendelkezéseket. A TEBÉSZ szerint a jogszabály olyan változtatásokat tartalmaz, amelyek súlyosan gyengíthetik a kisbefektetők védelmét, különösen a kötelező nyilvános vételi ajánlat szabályain keresztül. A szervezet ezért közvetlenül Baka András köztársasági elnökhöz fordult, és azt kéri tőle, hogy ne írja alá a törvényt, hanem küldje vissza az Országgyűlésnek. A vitatott csomag az MBH-t és a 4iG-t érintő rendelkezései miatt is komoly figyelmet kapott, miközben a TEBÉSZ szerint a módosítások jóval szélesebb körben befolyásolhatják a magyar tőkepiac működését és a kisrészvényesek jogérvényesítési lehetőségeit.

A TEBÉSZ szerint elfogadhatatlan a módosítás

A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége ötoldalas közleményben fogalmazta meg kifogásait a törvénnyel kapcsolatban. A szervezet a jogszabályt „botrányosnak és jogellenesnek” nevezte, és azt állítja, hogy az több ponton ellentétes lehet a kisbefektetők védelmét szolgáló európai uniós elvekkel.

A szövetség ezért Baka András köztársasági elnökhöz fordult, és arra kérte, hogy a jogszabályt ne írja alá. Ehelyett azt szeretnék, ha az államfő visszaküldené a törvényt az Országgyűlésnek újratárgyalásra.

A TEBÉSZ fellépése különösen azért jelentős, mert a szervezet szerint nem egyetlen technikai részletszabályról van szó. Álláspontjuk szerint a módosítások a kisbefektetői jogok egyik legfontosabb biztosítékát, a kötelező nyilvános vételi ajánlat rendszerét is lényegesen meggyengíthetik.

A parlament múlt kedden fogadta el a salátatörvényt

Az Országgyűlés a múlt héten fogadta el az „Az államhoz kapcsolódó vagyon és az állami hátterű finanszírozás védelme és megerősítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról” című jogszabálycsomagot. A mindössze 14 oldalas törvény több, egymástól eltérő területet érintő rendelkezést fog össze.

A csomag egyik fontos eleme, hogy jogutód nélkül megszünteti, és állami tulajdonba rendezi az Integrált Hitelintézetek Központi Szervezetét. A SZHISZ korábban a takarékszövetkezeti szektor integrációjának egyik központi intézménye volt, ezért a lépés közvetlenül érinti az MBH Bank körüli struktúrákat is.

A törvényt emiatt a politikai és gazdasági közbeszédben sokan „lex MBH–4iG”-ként emlegetik. Ez azonban politikai és sajtóértelmezés, nem pedig a jogszabály hivatalos elnevezése.

A 4iG-t érintő szabályok is komoly vitát váltottak ki

A módosítás egyik másik fontos része a zártkörű befektetési alapok kezelésére vonatkozik. Az új szabályok alapján könnyebbé válhat az alapkezelő leváltása, ha valamelyik befektető legalább 60 százalékos részesedéssel rendelkezik az adott alapban.

Ez a változás a Jászai Gellérthez köthető 4iG szempontjából is releváns lehet. A szabály ugyanis lehetőséget ad arra, hogy az állam bizonyos esetekben egy alapkezelő lecserélésével befolyást szerezzen vagy változtasson a tőzsdei cégekben gyakorolt szavazati jogok felett.

A legnagyobb vita azonban abból fakad, hogy egyes esetekben ilyen helyzetben nem lenne kötelező nyilvános vételi ajánlatot tenni a többi részvényes számára. A TEBÉSZ szerint éppen ez az a pont, amely a kisbefektetői védelem egyik alapvető elemét gyengítheti.

A kötelező vételi ajánlat szabályát féltik leginkább

A tőkepiaci szabályozásban a kötelező nyilvános vételi ajánlat egyik fő célja, hogy védje a kisrészvényeseket akkor, amikor egy társaság feletti ellenőrzés lényegesen megváltozik. Ilyenkor a kisebbségi tulajdonosoknak lehetőségük nyílhat arra, hogy meghatározott feltételek mellett kiszálljanak a befektetésből.

A TEBÉSZ szerint a most elfogadott módosítások olyan kivételeket és felmentéseket tartalmaznak, amelyek ezt a mechanizmust lényegében kiüresíthetik bizonyos esetekben. A szervezet úgy látja, hogy ezzel a kisrészvényesek nagyobb piaci és jogi kockázatnak lehetnek kitéve.

A szövetség álláspontja szerint különösen aggályos, hogy a jogszabály rendkívül gyorsan ment át a parlamenten. Úgy vélik, hogy egy ilyen súlyú tőkepiaci változtatás szélesebb szakmai egyeztetést és részletesebb hatásvizsgálatot igényelt volna.

A TEBÉSZ szerint a kivételek a nagybefektetőknek kedvezhetnek

A szervezet közleményében azt állítja, hogy az új szabályozás a kivételek és felmentések révén olyan helyzeteket teremthet, amelyekben a nagyobb befektetők a kisebb részvényesek érdekeit háttérbe szorítva alakíthatják át egy tőzsdei társaság tulajdonosi és irányítási struktúráját.

A TEBÉSZ megfogalmazása szerint a módosításokkal „az állam és bármelyik ügyeskedni képes nagybefektető” nagyobb mozgástérhez juthat. Ezt a megfogalmazást a szervezet saját értékeléseként kell kezelni, nem pedig jogerősen megállapított tényként.

A lényegi kifogásuk az, hogy az új szabályok olyan döntéseket is lehetővé tehetnek, amelyek korábban kötelező vételi ajánlatot vontak volna maguk után. Ha ez valóban széles körben alkalmazhatóvá válik, az érdemben átírhatja a magyar tőkepiaci erőviszonyokat.

Baka András döntése lehet a következő fontos lépés

A törvény elfogadása után most a köztársasági elnök előtt áll a következő alkotmányos lépés. A TEBÉSZ azt szeretné elérni, hogy Baka András ne írja alá a jogszabályt, hanem küldje vissza az Országgyűlésnek megfontolásra.

A köztársasági elnök döntése ezért ebben az ügyben nem pusztán formai jelentőségű. Ha visszaküldi a törvényt, a parlamentnek ismét foglalkoznia kellene vele, és lehetőség nyílhatna a kifogásolt rendelkezések módosítására.

Ha viszont az államfő aláírja a jogszabályt, akkor annak rendelkezései a meghatározott időpontban hatályba léphetnek. Ezt követően az esetleges jogi viták már más fórumokon, például bíróságok vagy alkotmányossági eljárások keretében folytatódhatnak.

A vita túlmutat az MBH-n és a 4iG-n

Bár a jogszabályt leginkább az MBH és a 4iG miatt övezi közéleti figyelem, a TEBÉSZ szerint a probléma jóval szélesebb körű. A tőkepiaci törvény módosítása ugyanis elvileg bármely olyan tőzsdei társaságot érinthet, ahol a tulajdonosi vagy szavazati struktúra hasonló módon változik meg.

Ezért a kisbefektetők érdekvédelmi szervezete nem kizárólag konkrét cégek helyzete miatt tiltakozik. Álláspontjuk szerint a szabályozás általánosságban gyengítheti a kisebbségi részvényesek biztonságát és a piac kiszámíthatóságát.

A következő napok egyik fontos kérdése az lesz, hogyan reagál Baka András a TEBÉSZ kérésére. Az is kiderülhet, hogy a parlamenti elfogadás után kialakuló szakmai és befektetői vita vezet-e bármilyen korrekcióhoz vagy további jogi lépéshez.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.