Felajánlotta lemondását Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának hétfői rendkívüli, nyílt ülése után. A döntés előzménye, hogy az ügynökakták nyilvánosságra hozatalakor Lezsák Sándor volt fideszes országgyűlési alelnök egy informatikai hiba miatt hálózati személyként jelent meg a kereshető adatbázisban, miközben valójában a kommunista állambiztonság megfigyeltje volt. Cseh Gergő Bendegúz közölte, hogy Lezsák Sándortól és mind a 164 érintettől elnézést kért a téves besorolás miatt. A főigazgató szerint a hibát egy későn átadott, mintegy 60 ezer nevet tartalmazó adatsor feldolgozása során figyelmen kívül maradt 05-ös kód okozta. Az ügyben Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke hatósági eljárás megindítását jelentette be.

A főigazgató a bizottsági ülés után ajánlotta fel a lemondását

Cseh Gergő Bendegúz a Nemzetbiztonsági Bizottság hétfői rendkívüli ülését követő egyeztetésen jelentette be, hogy felajánlja lemondását. A főigazgató a hibát súlyosnak minősítette, és közölte, hogy személyesen is bocsánatot kért Lezsák Sándortól, valamint az összes olyan érintettől, akit a hibás feldolgozás miatt tévesen soroltak a hálózati személyek közé.

Az ÁBTL vezetője nem azt közölte, hogy lemondása már elfogadott vagy hatályba lépett volna, hanem azt, hogy felajánlotta távozását. Ez fontos különbség, mert a további személyi döntésről a forrás nem közölt részleteket.

Az ügy azért vált politikailag és szakmailag is jelentőssé, mert az állambiztonsági iratokban szereplő nevek értelmezése különösen érzékeny kérdés. Egy személy adatbázisbeli megjelenése önmagában nem jelenti azt, hogy az illető ügynök vagy hálózati személy volt.

Lezsák Sándort tévesen hálózati személyként azonosították

A hiba múlt héten vált nyilvánossá, amikor kiderült, hogy Lezsák Sándor neve tévesen került a hálózati személyek közé. Az ÁBTL később egyértelművé tette, hogy Lezsák nem hálózati személy volt, hanem a kommunista állambiztonság megfigyeltje.

A téves besorolás informatikai feldolgozási problémára vezethető vissza. A levéltár a hiba felismerése után eltávolította Lezsák nevét a kereshető adatbázis azon részéből, ahol tévesen hálózati személyként jelent meg.

A főigazgató szerint nem egyetlen névről volt szó, hanem összesen 164 olyan személyről, akiket hasonló okból hibásan soroltak be. Az érintettek esetében ezért különösen fontos a pontosítás, mivel a téves besorolás súlyos reputációs következményekkel járhat.

A mágnesszalagok feldolgozásánál történt a probléma

Cseh Gergő Bendegúz a bizottsági ülésen arról beszélt, hogy az adatbázis összeállítása rendkívül nagy munka volt. Azokat az információkat, amelyek korábban is a levéltár rendelkezésére álltak, állítása szerint több alkalommal ellenőrizték.

A probléma a mágnesszalagokról származó adatok feldolgozásánál jelentkezett. A főigazgató közlése szerint ezeket az adatokat csak október 3-án kapták meg, vagyis rövid idő állt rendelkezésre az anyag feldolgozására a tervezett közzététel előtt.

Cseh azt mondta, hogy az érintett adatsor különösen nehezen volt kezelhető, mert rövid idő alatt kellett nagy mennyiségű, összetett információt ellenőrizni és strukturálni. A hibát végül egy olyan jelölés okozta, amely nem kapott megfelelő figyelmet a feldolgozás során.

Egy 05-ös kód jelezte, hogy valaki megfigyelt volt

A főigazgató beszámolója szerint október 5-én, vagyis a határidő előtt nagyjából egy hónappal kaptak egy mintegy 60 ezer nevet tartalmazó Excel-táblázatot. A dokumentumban egyetlen cellában is több különböző adat szerepelhetett, ami jelentősen megnehezítette az automatikus és kézi feldolgozást.

Cseh szerint az adatsorban szereplő 05-ös számkód különösen fontos jelentéssel bírt. Ez a kód azt jelezte, hogy az adott személy nem megfigyelő vagy hálózati szereplő volt, hanem maga is a megfigyeltek közé tartozott.

A főigazgató úgy fogalmazott, hogy ez a 05-ös jelölés okozta a problémát. A feldolgozás során ezt a különbséget nem sikerült megfelelően kezelni, ezért kerülhettek egyes megfigyelt személyek tévesen a hálózati kategóriába.

A bizottság a kormányzati nyomás kérdésére is rákérdezett

A Nemzetbiztonsági Bizottság ülését követő eszmecserén a levéltár vezetőit nemcsak a technikai hibáról kérdezték. A bizottság tagjai, köztük Hegedűs Barbara fideszes képviselő azt is felvetették, érte-e politikai vagy kormányzati nyomás az ÁBTL-t az ügynökakták egy részének nyilvánosságra hozatala során.

A forrás szerint a meghallgatás egyik fontos kérdése az volt, hogy milyen körülmények között történt az adatbázis összeállítása, és rendelkezett-e a levéltár elegendő idővel az ellenőrzésre. A későn átadott adatok és a feldolgozás technikai nehézségei a főigazgató magyarázatának központi elemei voltak.

A bizottsági vita ugyanakkor nem pusztán technikai kérdésekről szólt. A téves besorolás miatt az is felmerült, hogyan lehet biztosítani, hogy hasonló hiba a jövőben ne forduljon elő, és ki viseli a felelősséget az adatbázis nyilvánosságra hozataláért.

A NAIH hivatalos eljárást indít

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke a bizottsági egyeztetés után azt mondta, hogy az ügy súlyossága miatt hivatalból is eljárást kell indítani. Közlése szerint megállapodtak abban, hogy a hatósági eljárás megkezdődik.

A NAIH nem kizárólag azt vizsgálhatja majd, hogyan kerültek téves adatok a nyilvános felületre, hanem az egész adatkezelési folyamatot értékelheti. Ennek része lehet az adatok átvételének, feldolgozásának, ellenőrzésének és nyilvánosságra hozatalának vizsgálata is.

A hatósági eljárás eredménye ezért túlmutathat a Lezsák Sándort érintő konkrét eseten. A vizsgálatból az is kiderülhet, hogy a hibát egyedi emberi mulasztás, informatikai probléma, hiányos eljárásrend vagy ezek együttes hatása okozta-e.

Az adatbázisban szereplő név önmagában nem bizonyít ügynöki szerepet

A mostani ügy ismét ráirányította a figyelmet arra, hogy az állambiztonsági nyilvántartások értelmezése különös körültekintést igényel. Egy név megjelenése valamely állambiztonsági adatbázisban önmagában nem bizonyítja, hogy az illető ügynök, besúgó vagy hálózati személy volt.

A mágnesszalagok olyan személyek adatait is tartalmazhatják, akiket az állambiztonság megfigyelt, vagy akik más módon váltak a szolgálatok számára fontossá. Ezért a kategóriák pontos értelmezése alapvető fontosságú, különösen akkor, ha az adatokat széles körben hozzáférhető, kereshető rendszerben teszik közzé.

Lezsák Sándor esetében az ÁBTL egyértelműen azt közölte, hogy ő megfigyelt személy volt, nem pedig hálózati szereplő. A levéltár ezért a hiba felismerését követően korrigálta az adatbázist, a főigazgató pedig személyesen is bocsánatot kért.

Cseh Gergő Bendegúz további sorsáról még nincs döntés

A főigazgató lemondásának felajánlása után egyelőre nem ismert, hogy a kezdeményezést elfogadják-e. A forrás csak arról számol be, hogy Cseh Gergő Bendegúz felajánlotta távozását, a hivatalából való tényleges felmentésről vagy lemondásának elfogadásáról nincs információ.

A következő időszakban ezért két folyamat lehet meghatározó: egyrészt a NAIH vizsgálata, másrészt annak eldöntése, hogy Cseh marad-e az ÁBTL élén. Mindkettő szorosan összefügghet azzal, hogy milyen felelősségi viszonyokat állapítanak meg az adatbázis hibás közzététele kapcsán.

Az ügy súlyát az adja, hogy az állambiztonsági múlt nyilvánosságának kérdése egyszerre történeti, jogi és személyiségi jogi probléma. A mostani hiba ezért nem csupán egy informatikai tévedés következményeiről szól, hanem arról is, milyen ellenőrzési garanciák szükségesek egy ilyen érzékeny adatbázis közzététele előtt.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.