Az Alkotmánybíróság elé került két olyan munkaügyi per, amelyet a Wizz Air pilótái és légiutas-kísérői indítottak a légitársasággal szemben a szabadság és a betegszabadság idejére járó távolléti díj számítása miatt. A munkavállalók azt állítják, hogy a társaság nem megfelelően vette figyelembe a fizetésük egyes elemeit, ezért jelentős összegektől estek el. A 12 pilóta összesen közel 67 millió forint bruttó távollétidíj-hátralékot, valamint az ehhez kapcsolódó késedelmi kamatokat követel. A Fővárosi Törvényszék első fokon mindkét ügyben a dolgozóknak adott igazat, a Wizz Air azonban fellebbezett. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla ezt követően felfüggesztette az eljárásokat, és az Alkotmánybírósághoz fordult, mert felmerült, hogy a vonatkozó munkajogi szabályozás alkotmányellenes lehet, illetve nemzetközi szerződésbe is ütközhet.

Jelentős összeget követelnek a pilóták

A perek középpontjában az áll, hogy a Wizz Air miként számolta ki az alkalmazottak szabadságára és betegszabadságára járó távolléti díjat. A felperesek szerint a számítási módszer miatt kevesebb pénzt kaptak ezekre az időszakokra annál, mint amennyi szerintük jogszerűen megillette volna őket.

A 12 pilóta együttesen közel 67 millió forint bruttó hátralékot követel a légitársaságtól. Ehhez még késedelmi kamat is társulhat, így a tényleges követelés összege ennél magasabb lehet.

A vita ugyanakkor nem kizárólag a pilótákat érinti, mert légiutas-kísérők is indítottak pert hasonló jogcímen. A két ügyben azonos alapvető jogkérdés merült fel: milyen bérelemeket kell figyelembe venni akkor, amikor egy munkavállaló szabadságon vagy betegszabadságon van.

Első fokon a dolgozóknak adott igazat a bíróság

A 24.hu birtokába került dokumentumok szerint a Fővárosi Törvényszék első fokon mindkét perben a felperesek álláspontját fogadta el. A bíróság a Wizz Airt a távollétidíj-hátralék és a késedelmi kamatok megfizetésére kötelezte.

Ez azonban még nem jelent jogerős lezárást, mert a légitársaság mindkét ítélet ellen fellebbezett. Az ügyek így a másodfokú bíróság, a Fővárosi Ítélőtábla elé kerültek.

A másodfokú eljárások során azonban nem született azonnal érdemi döntés. Az ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy olyan jogszabályi kérdés merült fel, amelynek tisztázása nélkül nem lehet folytatni az eljárásokat.

Az Alkotmánybírósághoz fordult az ítélőtábla

A Fővárosi Ítélőtábla mindkét pert felfüggesztette, és az Alkotmánybírósághoz fordult. Ennek oka az volt, hogy felmerült: a távolléti díj számítására vonatkozó jelenlegi munkajogi szabályozás alkotmányellenes lehet, illetve nemzetközi szerződéssel is ellentétbe kerülhet.

A probléma lényege az, hogy a szabadság idejére járó díjazás a jelenlegi szabályok alapján nem feltétlenül tartalmazza a munkavállaló fizetésének minden olyan elemét, amelyet tényleges munkavégzés esetén rendszeresen megkap. Ez különösen azokban a munkakörökben lehet jelentős, ahol az alapbéren kívül más, teljesítéshez vagy munkavégzéshez kapcsolódó juttatások is komoly részét képezik a keresetnek.

A légiközlekedésben ez különösen érzékeny kérdés lehet, mert a pilóták és a légiutas-kísérők jövedelme többféle bérelemből állhat össze. A perben ugyanakkor nem általánosságban a légitársasági fizetési rendszert, hanem konkrétan a távolléti díj számításának jogszerűségét vizsgálják.

Az a kérdés, járhat-e kevesebb pénz szabadság alatt

A Fővárosi Ítélőtábla érvelése szerint a jelenlegi szabályozás olyan helyzetet teremthet, amelyben a munkavállaló kevesebb pénzt kap akkor, amikor a törvény által biztosított pihenőidejét tölti. Ez azért lehet problémás, mert a szabadsághoz való jog gyakorlása így közvetlen anyagi hátránnyal járhat.

A jogvita tehát nem pusztán arról szól, hogy a Wizz Air hogyan számolt el néhány konkrét bérösszeget. Ennél szélesebb kérdés, hogy a magyar munkajogi szabályozás megfelelően biztosítja-e azt, hogy a szabadság ideje alatt a dolgozók ne kerüljenek kedvezőtlenebb anyagi helyzetbe.

Az Alkotmánybíróságnak most azt kell megvizsgálnia, hogy a hatályos szabályok megfelelnek-e az alkotmányos követelményeknek, illetve Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek. A testület döntése után folytatódhatnak a másodfokú eljárások.

Az ügy túlmutathat a Wizz Air alkalmazottain

Az Alkotmánybíróság döntésének jelentősége jóval túlterjedhet a konkrét Wizz Air-pereken. Ha a testület arra jut, hogy a jelenlegi munkajogi szabályozás valóban alkotmányellenes vagy nemzetközi szerződésbe ütközik, annak következményei más munkáltatókra és munkavállalókra is kiterjedhetnek.

A vita ugyanis olyan általános munkajogi kérdést érint, amely nem kizárólag a légiközlekedési ágazatban jelentkezhet. Bármely olyan munkakörben releváns lehet, ahol a dolgozók rendszeres keresetének jelentős része nem kizárólag az alapbérből, hanem egyéb, a tényleges munkavégzéshez kapcsolódó bérelemekből áll.

Ha ezek a juttatások nem vagy csak részben jelennek meg a szabadság idejére járó díjazásban, akkor a munkavállaló bevétele éppen a pihenőidő alatt csökkenhet. Az Alkotmánybíróság ezért egy olyan szabályozásról mondhat véleményt, amely széles munkavállalói kört érinthet.

A másodfokú perek egyelőre nem folytatódhatnak

A két per jelenleg azért nem halad tovább, mert a Fővárosi Ítélőtábla az alkotmánybírósági eljárás lezárására vár. Az elsőfokú ítéletek így egyelőre nem tekinthetők véglegesnek, és a Wizz Air fizetési kötelezettsége sem vált jogerőssé.

Az Alkotmánybíróság döntése meghatározhatja, milyen jogszabályi keretek között kell a másodfokú bíróságnak elbírálnia a munkavállalók követeléseit. Ha a testület kifogást talál a szabályozásban, az a folyamatban lévő ügyek mellett más hasonló jogvitákra is hatással lehet.

Ha viszont nem állapít meg alkotmányossági vagy nemzetközi jogi problémát, a Fővárosi Ítélőtábla a jelenlegi szabályok alapján folytathatja az eljárást. A végleges döntés így mindkét perben csak az alkotmánybírósági vizsgálat után várható.

A jogvita középpontjában a távolléti díj számítása áll

A távolléti díj kérdése azért különösen fontos, mert a szabadság ideje alatt ez hivatott biztosítani a munkavállaló díjazását. A mostani perekben azt vitatják, hogy a számítás során figyelembe vett bérelemek megfelelően tükrözik-e azt a keresetet, amelyet a munkavállaló normál munkavégzés esetén kapna.

A Wizz Air dolgozóinak keresete esetében ez több millió forintos különbségeket is eredményezhetett, legalábbis a felperesek állítása szerint. A 12 pilóta által követelt közel 67 millió forintos összeg jól mutatja, hogy a vita nem pusztán elméleti jogértelmezési kérdés.

Az ügy végső kimenetele egyelőre nyitott, mert az elsőfokú ítéletek ellen a légitársaság fellebbezett, a másodfokú bíróság pedig még nem döntött érdemben. A következő fontos lépést az Alkotmánybíróság határozata jelentheti, amely nemcsak a két Wizz Air-per további menetét, hanem a távolléti díj magyarországi szabályozásának jövőbeli értelmezését is befolyásolhatja.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.