Októberben éves alapon 2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon, ami április óta a legmagasabb inflációs ütemnek számít – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal keddi gyorsjelentéséből. Az előző hónaphoz, szeptemberhez képest 0,4 százalékkal nőttek az árak. A részletes adatok ugyanakkor vegyes képet mutatnak: miközben a szolgáltatások és a háztartási energia éves alapon tovább drágultak, az élelmiszerek ára 1,1 százalékkal csökkent, a vendéglátási szolgáltatások nélkül számolva pedig 4,1 százalékos visszaesést mértek. Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint az élelmiszerárak tartós csökkenése azt jelzi, hogy az árrésstop kivezetését már nem kellene tovább halasztani, mert annak fenntartása szerintük egyre nagyobb gazdasági károkat okoz.

Októberben 2 százalék volt az éves infláció

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2026 októberében a fogyasztói árak átlagosan 2 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Ez az éves drágulási ütem április óta a legmagasabb érték.

Havi összevetésben, vagyis szeptemberhez képest 0,4 százalékkal emelkedett az általános árszint. Ez azt mutatja, hogy miközben az éves infláció továbbra is mérsékelt szinten maradt, rövid távon ismét erősödött az áremelkedés.

A mostani adat önmagában nem jelent kiugró inflációs helyzetet, de azt jelzi, hogy az év közepén látott alacsonyabb ütem után ősszel újra gyorsult valamelyest az áremelkedés.

Az élelmiszerek ára éves alapon tovább csökkent

A legnagyobb eltérés az általános inflációhoz képest továbbra is az élelmiszereknél látszik. A KSH szerint ezek ára októberben 1,1 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest.

Ha a vendéglátási szolgáltatásokat nem számítjuk bele, az élelmiszerek éves árcsökkenése még nagyobb, 4,1 százalékos volt. Ez arra utal, hogy a bolti élelmiszerárak több termékkörben is jelentősen alacsonyabbak lehettek, mint egy évvel korábban.

Havi alapon ugyanakkor az élelmiszerek 0,2 százalékkal drágultak szeptemberhez képest. Vagyis éves összevetésben továbbra is alacsonyabb árszint látszik, rövidebb távon azonban már enyhe emelkedés jelent meg.

A szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben

Az éves infláció egyik fő hajtóereje továbbra is a szolgáltatások áremelkedése volt. A KSH szerint ezek ára 5,2 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A szolgáltatások havi alapon is emelkedtek, szeptemberhez viszonyítva 0,2 százalékkal kerültek többe. Ez azt mutatja, hogy ebben a kategóriában tartósabb áremelkedési nyomás maradt fenn.

A szolgáltatások súlya az infláció szempontjából azért is fontos, mert ezek ára általában lassabban reagál a gazdasági változásokra, mint például az élelmiszereké vagy az energia bizonyos tételeié.

A háztartási energia éves alapon drágább lett

A háztartási energia ára októberben 4,3 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Havi összevetésben viszont 0,3 százalékos csökkenést mért a KSH.

Ez azt jelenti, hogy éves alapon továbbra is magasabb árszint maradt, miközben szeptemberhez képest kisebb visszaesés történt. A két adat együtt jól mutatja, hogy az éves és a havi inflációs folyamatok eltérő irányba is mutathatnak.

A tartós fogyasztási cikkek ára eközben éves alapon 1,4 százalékkal emelkedett. Ez jóval mérsékeltebb drágulás, mint amit a szolgáltatásoknál vagy az energiánál mértek.

A dohányáruk is tovább drágultak

A szeszes italok és dohányáruk ára összességében 3,2 százalékkal emelkedett éves alapon. Ezen belül a dohánytermékek 4,2 százalékkal kerültek többe, mint 2025 októberében.

Ez a termékkör tehát továbbra is az átlagnál gyorsabban drágult. A fogyasztói kosáron belüli súlya ugyanakkor kisebb, mint az élelmiszereké vagy a szolgáltatásoké, ezért az összinflációra gyakorolt hatása is korlátozottabb.

A KSH adatai alapján az egyes termékcsoportok közötti különbségek továbbra is jelentősek. Miközben egyes területeken éves árcsökkenés történt, más kategóriákban 4–5 százalék feletti drágulás volt jellemző.

Az OKSZ az árrésstop gyors kivezetését sürgeti

Az Országos Kereskedelmi Szövetség az inflációs adatokra reagálva azt közölte, hogy a vendéglátási szolgáltatások nélkül számított élelmiszerárak tartós csökkenése szerintük egyértelműen igazolja az árrésstop kivezetését.

A szervezet úgy véli, hogy az intézkedést már korábban, akár nyáron meg kellett volna szüntetni. Álláspontjuk szerint a három héttel korábban bejelentett kivezetést mielőbb tényleges döntésnek kell követnie.

Az OKSZ szerint minden további hét, amelyet az árrésstop fenntartásával töltenek, növeli a gazdasági károkat, és megnehezíti a normál piaci viszonyok helyreállítását.

A kereskedelmi szövetség szerint nőnek a mellékhatások

Az OKSZ közleményében több olyan következményt is felsorolt, amelyet az árrésstop fenntartásához köt. Szerintük ide tartoznak az elmaradó fejlesztések, a beszállítói lehetőségek beszűkülése és a verseny gyengülése.

A szervezet emellett a kereskedelmi mozgástér csökkenését, kisboltok bezárását és termelők ellehetetlenülését is kockázatként említi. Ezek a megállapítások az OKSZ saját értékelését tükrözik, nem pedig a KSH inflációs jelentésének következtetéseit.

A vita lényege így egyre inkább az, hogy az élelmiszerárak csökkenése mellett indokolt-e tovább fenntartani a piaci korlátozásokat, vagy nagyobb súlyt kell adni azok esetleges gazdasági mellékhatásainak.

Vegyes képet mutat az októberi infláció

Az októberi adatok összességében kettős képet mutatnak. Az éves infláció 2 százalékra gyorsult, ami április óta a legmagasabb érték, miközben az élelmiszerek ára továbbra is alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban.

A szolgáltatások és a háztartási energia ugyanakkor az átlag felett drágultak, és havi szinten az általános árszint is 0,4 százalékkal emelkedett. Ez arra utal, hogy az inflációs nyomás nem tűnt el teljesen, hanem termékcsoportonként eltérő erősséggel jelentkezik.

A következő hónapokban az lehet a kulcskérdés, hogy az éves infláció további gyorsulása folytatódik-e, illetve az élelmiszerárak csökkenése mennyire bizonyul tartósnak. Ezek a folyamatok az árrésstop jövőjéről szóló gazdaságpolitikai vitára is közvetlen hatással lehetnek.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MNO illusztráció

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.