A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete szerint a politika közvetlen beavatkozása súlyos károkat okozhat a tudományos és közgyűjteményi munkában, ezért azt várják a mindenkori kormánytól, hogy biztosítsa a szükséges tárgyi és anyagi feltételeket, a szakmai döntéseket azonban hagyja a hozzáértőkre. A KKDSZ a Lezsák Sándort érintő adatbázishiba után adott ki közleményt, amelyben azt állította, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött anyagok gyors nyilvánosságra hozatalára politikai kérésre, a Tisza Párt korábbi vállalásának teljesítése érdekében került sor. A szakszervezet kiállt az ÁBTL munkatársai mellett, és együttérzését fejezte ki mindazokkal, akiket a hibás adatközlés vétlenül érintett. Lezsák Sándor és további 163 ember egy informatikai hiba miatt került tévesen a hálózati személyek közé, miközben valójában a kommunista állambiztonság megfigyeltjei voltak.

A KKDSZ szerint politikai sürgetés előzte meg az adatbázis megjelentetését

A szakszervezet közleménye szerint az ügynökaktákként emlegetett levéltári anyag gyors nyilvánosságra hozatalára kifejezetten politikai kérésre került sor. A KKDSZ álláspontja szerint ezzel a Tisza Párt egyik korábbi vállalását kívánták teljesíteni, miközben egy rendkívül érzékeny történeti adatállomány feldolgozásáról volt szó.

A szervezet azt hangsúlyozta, hogy a történelmi dokumentumok hozzáférhetővé tétele önmagában fontos és támogatandó cél. Ezt azonban szerintük csak megfelelő szakmai előkészítés, ellenőrzés és olyan munkakörülmények mellett szabad megtenni, amelyek lehetővé teszik a hibák kiszűrését.

A KKDSZ szerint éppen a Lezsák-ügy mutatja meg, milyen következményekkel járhat, ha a politikai elvárások miatt gyorsítani kell egy tudományos vagy levéltári munkafolyamatot. A szervezet úgy látja, hogy ilyen helyzetekben akár visszafordíthatatlan személyes és intézményi károk is keletkezhetnek.

Azt kérik, hogy a politika hagyja dolgozni a szakembereket

A KKDSZ közleményének egyik legfontosabb követelése az volt, hogy a politika a jövőben ne avatkozzon közvetlenül a közgyűjteményi és közművelődési intézmények szakmai munkájába. A szakszervezet szerint a kormány feladata az, hogy biztosítsa a történeti dokumentumok megőrzéséhez, feldolgozásához és kutathatóságához szükséges finanszírozást és infrastruktúrát.

A szakmai döntéseket ugyanakkor szerintük a levéltárosokra, kutatókra és más hozzáértő szereplőkre kell bízni. Különösen igaz ez olyan dokumentumokra, amelyek téves értelmezése súlyos következményekkel járhat az érintett személyek megítélésére nézve.

A szervezet ezért nem a nyilvánosság ellen foglalt állást. Éppen ellenkezőleg, azt hangsúlyozta, hogy a történelmi múlt hiteles feltárását és a dokumentumok minél szélesebb körű kutathatóságát alapvető fontosságúnak tartja.

Kiálltak az ÁBTL dolgozói mellett

A KKDSZ közölte, hogy akkor is támogatja az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának dolgozóit, ha jelenleg nincs saját szakszervezeti alapszervezetük az intézményben. A közlemény szerint a kialakult helyzetben különösen fontos megkülönböztetni a szakmai munkát végző alkalmazottakat a konkrét döntésekért vagy hibákért felelős személyektől.

A szakszervezet együttérzését fejezte ki azokkal is, akiket a téves adatközlés miatt megbélyegeztek. Hangsúlyozták, hogy a hibának kétféle vétlen érintettje is lehet: az a levéltári dolgozó, akire a rendkívüli munkateher és az időnyomás nehezedett, valamint az a személy, akit az adatbázis tévesen kompromittáló kategóriába sorolt.

A KKDSZ szerint az eset azt is mutatja, milyen nagy felelősség hárul a kulturális és tudományos intézményekre, amikor érzékeny történeti adatokat tesznek hozzáférhetővé. Egy hibás besorolás ugyanis pillanatok alatt széles nyilvánosságot kaphat, miközben a későbbi helyesbítés nem feltétlenül képes teljesen megszüntetni annak következményeit.

Lezsák Sándort tévesen hálózati személyként tüntették fel

Az ügy előzménye, hogy az ÁBTL múlt héten közölte: Lezsák Sándor, az Országgyűlés korábbi fideszes alelnöke és további 163 ember informatikai hiba miatt tévesen került fel az egykori hálózati személyek listájára.

A levéltár később egyértelművé tette, hogy Lezsák nem az állambiztonság együttműködője, hanem annak megfigyeltje volt. Ez a különbség alapvető jelentőségű, hiszen az, hogy valakinek a neve szerepel egy állambiztonsági nyilvántartásban, önmagában nem bizonyítja, hogy az illető ügynökként vagy informátorként működött volna.

Cseh Gergő Bendegúz, az ÁBTL főigazgatója arról beszélt, hogy a mágnesszalagokon olyan személyek adatai is megtalálhatók, akik nem megfigyelőként vagy együttműködőként, hanem a kommunista állambiztonság megfigyeltjeként kerültek a rendszerbe. A téves kategorizálás éppen ennek a különbségnek a feldolgozásakor történt.

A főigazgató bocsánatot kért, majd felajánlotta lemondását

Cseh Gergő Bendegúz a hiba nyilvánosságra kerülése után személyesen is bocsánatot kért az érintettektől. Külön hangsúlyozta, hogy Lezsák Sándorról biztosan tudható: a kommunista állambiztonság megfigyeltje volt, nem pedig annak hálózati személye.

A főigazgató később az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának ülésén is beszámolt a történtekről. Elmondása szerint az adatbázis összeállítása rendkívül nagy munkát jelentett, miközben a mágnesszalagokon szereplő adatokat csak röviddel a közzétételi határidő előtt kapták meg.

A Lezsákot és a további érintetteket tévesen besoroló hiba után Cseh felajánlotta lemondását. A történtek miatt adatvédelmi hatósági eljárás megindításáról is döntés született, amelynek célja az adatkezelési és közzétételi folyamat egészének vizsgálata.

Magyar Péter is bocsánatot kért Lezsáktól

A hibáért Magyar Péter miniszterelnök is elnézést kért Lezsák Sándortól és családjától. A kormányfő később a parlamentben arról beszélt, hogy meg kell vizsgálni, ki követte el a hibát, és milyen körülmények között történhetett meg.

Magyar ugyanakkor azt is felvetette, hogy tisztázni kell, véletlen hibáról volt-e szó, vagy valaki szándékosan próbálta hitelteleníteni az adatbázist. Ez egyelőre politikusi felvetés, amelyet a rendelkezésre álló információk alapján nem támaszt alá nyilvánosan ismert bizonyíték.

A KKDSZ közleménye ezzel szemben elsősorban nem az egyéni felelősség kérdésére helyezte a hangsúlyt. A szakszervezet rendszerszintű problémának tartja, ha egy kulturális vagy tudományos intézmény szakmai munkájának ütemét közvetlen politikai elvárások határozzák meg.

A szakszervezet szerint a nyilvánosság és a szakmai alaposság nem zárja ki egymást

A KKDSZ hangsúlyozta, hogy támogatja a múlt dokumentumainak feltárását, kutathatóságát és a társadalom számára történő hozzáférhetővé tételét. A szervezet álláspontja szerint azonban a nyilvánosság csak akkor szolgálja valóban a történelmi múlt megismerését, ha az adatokat pontosan és megfelelő szakmai kontextusban közlik.

Az állambiztonsági nyilvántartások esetében ez különösen fontos, mert ugyanabban az adatállományban egészen eltérő szerepű emberek nevei szerepelhetnek. Egy megfigyelt személy és egy hálózati együttműködő összekeverése nem egyszerű technikai pontatlanság, hanem súlyos tartalmi tévedés.

A szakszervezet ezért azt szeretné, ha a mostani ügy tanulsága hosszabb távon is megjelenne az intézményi működésben. A megfelelő finanszírozás és hozzáférés mellett elegendő időt és szakmai autonómiát is biztosítani kellene a közgyűjtemények dolgozóinak.

A Lezsák-ügy az egész adatbázis hitelességére hatással lehet

A téves besorolás azért is különösen érzékeny, mert a nyitottaktak.hu elindítása a kommunista állambiztonsági múlt szélesebb körű nyilvánosságát célozta. Ha azonban akár csak egyes esetekben hibás kategóriák jelennek meg, az a teljes adatbázissal kapcsolatos bizalomra is hatással lehet.

A KKDSZ szerint ezért nem elegendő kizárólag a konkrét hibák kijavítása. Arra is szükség van, hogy a feldolgozás és közzététel intézményi feltételeit úgy alakítsák át, hogy a későbbiekben csökkenjen a hasonló tévedések kockázata.

A szakszervezet üzenete így túlmutat a Lezsák Sándort érintő konkrét eseten. Azt szeretnék elérni, hogy a történelmi dokumentumok feldolgozása és nyilvánosságra hozatala a jövőben szakmai szempontok szerint történjen, miközben a politika feladata elsősorban a szükséges feltételek biztosítása marad.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.