Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szerint a kulturális ágazatban nem egyszerű vezető- vagy intézménycserére, hanem mélyebb szemléletváltásra van szükség. A Karakter konferencián tartott nyitóbeszédében arról beszélt, hogy hivatalba lépése után szerinte előre nem látott mértékű káosszal és kizsigerelt ágazatokkal találkozott, ezért a kulturális politika egészét új alapokra kell helyezni. A miniszter hangsúlyozta, hogy a kultúrát nem ideológiai harctérként, hanem társadalmi értékteremtésként kívánják kezelni. Beszélt az árkötöttség felszámolását célzó jogszabály-módosításról, a gyermekvédelmi szabályok átalakításáról, a könyvutalványrendszer előkészítéséről, a KEKVA-rendszer jövőjéről, valamint a Magyar Művészeti Akadémia különleges jogosítványainak kivezetéséről és az NKA tervezett reformjáról is.

Tarr szerint kizsigerelt ágazatokat vett át

Tarr Zoltán a konferencián úgy fogalmazott, hogy hivatalba lépésekor olyan mértékű káosszal találkozott a kulturális területen, amelyre előzetesen nem számított. Értékelése szerint nem pusztán egyes intézmények működéséről van szó, hanem szélesebb, rendszerszintű problémákról.

A miniszter azt állította, hogy az ország gazdasági és mentális állapotának romlása egy tudatosan felépített politikai folyamat eredménye. Ezt politikai értékelésként fogalmazta meg, és ebből vezette le azt a következtetését, hogy a kultúrpolitika területén sem elegendő pusztán személyi vagy intézményi változtatásokban gondolkodni.

Szerinte ezért „kulturális rezsimváltás” helyett „kulturális rendszerváltásra” van szükség. A kifejezéssel arra utalt, hogy a kulturális intézményrendszer működését és az állam szerepét alapjaiban szeretnék újragondolni.

Nem kultúrharcot, hanem társadalmi értékteremtést akar

Tarr szerint a kultúrára nem ideológiai háborús övezetként kell tekinteni. A kormány megközelítése az, hogy a kulturális élet elsődleges értelme a társadalmi értékteremtés.

A miniszter a szabadságot, az alkotást, az önkifejezést és a kreativitást emelte ki olyan területekként, amelyekhez az államnak megfelelő kereteket kell teremtenie. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az állam feladata szerinte nem az, hogy meghatározza vagy minősítse, mi számít értékes kultúrának.

Ehelyett olyan feltételeket kell biztosítani, amelyek között sokféle kulturális teljesítmény megszülethet, fennmaradhat és hozzáférhetővé válhat. Tarr szerint az államnak a kulturális sokszínűséget és a kulturális eredmények megőrzését is támogatnia kell.

A kultúra szerepét a mentális egészséggel is összekötötte

A miniszter beszédében a kultúra társadalmi funkcióit is szélesebben értelmezte. Szerinte a kulturális intézményeknek szerepük lehet a tanulásban, a gyógyulásban, a mentális egészség támogatásában, a társadalmi kohézió erősítésében és a társadalmi mobilitás elősegítésében.

Emellett a kultúrát az összetartozás és a gazdasági értékteremtés egyik forrásaként is említette. Ezzel azt jelezte, hogy a kulturális ágazatot nem elszigetelt területként, hanem a társadalom más folyamataival szorosan összekapcsolódó rendszerként kívánják kezelni.

Tarr külön kitért a könyvpiacra is. Mint mondta, a könyv nem tekinthető egyszerű piaci árucikknek, és szerinte a közkultúra fejlődését sem lehet kizárólag a gazdasági mechanizmusokra bízni.

Napirenden van az árkötöttség felszámolása

A miniszter bejelentette, hogy már egyeztetésre vár, és hamarosan a kormány elé kerülhet az árkötöttség felszámolását elindító jogszabály-módosítás.

Tarr azt mondta, alapvetően az egyeztetések híve, ugyanakkor ezek a folyamatok a közigazgatási rendszer összetettsége miatt rendkívül időigényesek. A módosítás részletes tartalmát nem ismertette, ezért a forrás alapján egyelőre nem lehet pontosan megmondani, milyen ütemezéssel vagy milyen részletszabályokkal változna meg a jelenlegi rendszer.

A kulturális terület más szabályainak felülvizsgálatáról is beszélt. Azt mondta, több olyan szabályt szeretnének átírni, amelyet korábban vezettek be, és amelyről szerinte nem folyt megfelelő szakmai vita.

A gyermekvédelmi szabályokat is átalakítják

Tarr beszélt a gyermekvédelmi törvényhez kapcsolódó kereskedelmi rendeletek átdolgozásáról is. A miniszter közlése szerint ez a munka már folyamatban van.

A szabályozás kialakításában az Európai Unió különböző szerveivel és testületeivel is egyeztetnek. Tarr szerint az a cél, hogy olyan rendszer jöjjön létre, amely valóban a gyermekek védelmét helyezi előtérbe, ugyanakkor mentes az ideológiai és propagandisztikus elemektől.

A miniszter nem részletezte, pontosan mely rendelkezések módosulnak, és milyen új szabályok léphetnek a jelenlegiek helyébe. A forrás alapján a jogalkotási munka még előkészítési szakaszban van.

Jövőre megkezdődhet a könyvutalványrendszer kidolgozása

Tarr Zoltán megerősítette, hogy a választási ígéreteknek megfelelően jövőre megkezdik egy új könyvutalványrendszer kidolgozását és a szükséges költségvetési fedezet előkészítését.

A miniszter szerint a program előkészítése már elindult a kormányon belül, de összetett rendszerről van szó, amelyhez számos egyeztetésre lesz szükség. Olyan modellt szeretnének kialakítani, amely egyszerű és átlátható a felhasználóknak, ugyanakkor a kereskedők számára is könnyen kezelhető.

Fontos szempontként említette azt is, hogy a rendszer lehetőleg ne adjon lehetőséget visszaélésekre. A tervek szerint a pedagógusok, a köznevelési dolgozók és a könyvtárosok könyvtámogatást kaphatnának a program keretében.

Nem akarják egyik napról a másikra felszámolni a KEKVA-rendszert

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszeréről Tarr azt mondta, hogy annak megszüntetése jogilag rendkívül bonyolult feladat. Szerinte egy alaposan felépített és nehezen felbontható konstrukció jött létre.

A miniszter ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ezekben az intézményekben sok olyan munkavállaló dolgozik, aki szakmailag megfelelően és elkötelezetten végzi a feladatát. Ezért szerinte nem lehet minden érintett szervezetet egyszerre és azonnal megszüntetni.

Tarr ezzel arra utalt, hogy a KEKVA-rendszer átalakítása hosszabb folyamat lehet, amelyben nemcsak jogi, hanem foglalkoztatási és intézményi szempontokat is figyelembe kell venni.

Több kulturális intézménynél zajlik átvilágítás

A miniszter közölte, hogy jelenleg több intézménynél is folyamatban van az átvilágítás. Ezek részleteiről, az érintett szervezetek köréről és a vizsgálatok pontos céljáról azonban nem beszélt részletesen.

Azt is elmondta, hogy dolgoznak a Magyar Művészeti Akadémia különleges jogosítványainak kivezetésén. Ez arra utal, hogy a kormány az MMA jelenlegi intézményi és jogi helyzetét is felülvizsgálja.

Tarr röviden kitért a Nemzeti Kulturális Alap tervezett reformjára is. Ennek részletes tartalmát azonban szintén nem ismertette, így egyelőre csak az látszik, hogy a kulturális finanszírozási rendszer átalakítása is napirenden van.

Tarr szerint hosszú szakmai vitákra lesz szükség

A miniszter beszédének egyik visszatérő eleme az egyeztetés szükségessége volt. Több területen is azt hangsúlyozta, hogy a változtatások nem gyors politikai döntések, hanem hosszú szakmai és közigazgatási folyamatok eredményei lesznek.

Ez különösen igaz lehet az árkötöttség felszámolására, a könyvutalványrendszerre, a gyermekvédelmi szabályozásra, a KEKVA-rendszer átalakítására és a kulturális finanszírozás reformjára. Tarr szerint ezekben a kérdésekben elmaradt szakmai vitákat is le kell folytatni.

A miniszter által felvázolt irány így egy szélesebb kulturális átalakítás képét mutatja, amelyben egyszerre jelennek meg intézményi, finanszírozási és szabályozási változtatások. Hogy ezekből pontosan mi, milyen formában és milyen ütemezéssel valósul meg, azt a következő időszak kormányzati döntései határozhatják meg.

MNO – Magyar News Online

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.