Jelentős változás jöhet 2027 januárjától az állami szférában dolgozó nyugdíjasok számára: a kormány tervei szerint megszűnik az a 2013 óta érvényben lévő korlátozás, amely miatt sokan nem kaphatták meg egyszerre az öregségi nyugdíjukat és a munkabérüket. A módosítás következtében a közszféra érintett alkalmazottai ismét teljes nyugdíjuk mellett dolgozhatnának, ahogyan azt a versenyszférában foglalkoztatott nyugdíjasok már eddig is megtehették. A korlátozást eredetileg költségvetési megtakarításokkal és a fiatalabb munkavállalók elhelyezkedésének elősegítésével indokolták, ám az elmúlt 13 év tapasztalatai alapján az intézkedés több problémát is okozott. A nyugdíjas dolgozók egy része elhagyta az állami intézményeket, miközben a megüresedett álláshelyeket gyakran nem tudták betölteni. A tervezett változtatás célja, hogy a közszféra ismét könnyebben foglalkoztathassa a tapasztalt, nyugdíjkorhatárt elért munkavállalókat.

2027 januárjától egyszerre járhat a nyugdíj és a fizetés a közszférában

A kormány tervei szerint 2027 januárjától megszűnik az öregségi nyugdíjak folyósításának szüneteltetésére vonatkozó korlátozás az állami szférában dolgozók számára. A jelenlegi szabályozás alapján az érintett nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatásuk időtartama alatt nem kaphatják meg egyszerre a nyugdíjukat és az állami munkájukért járó fizetésüket.

A tervezett módosítás ezt a helyzetet változtatná meg, lehetővé téve a két jövedelem egyidejű folyósítását. A rendelkezés elfogadása esetén a közszféra érintett dolgozóinak többé nem kellene választaniuk a nyugdíjuk és a munkabérük között.

A változtatás egyúttal megszüntetné a közszférán belül kialakult eltérő elbírálást is. Az egészségügyben, a köznevelésben és a szociális ágazatban ugyanis már korábban feloldották a korlátozást, így ezeken a területeken a nyugdíj mellett történő munkavégzés lehetősége már most is fennáll.

Az új szabályozás a többi állami alkalmazottra is kiterjesztené ezt a lehetőséget. A rendelkezésre álló információk szerint a módosítás tervezett időpontja 2027 januárja, a változás azonban egyelőre kormányzati tervként szerepel.

2013-ban vezették be a kettős jövedelem tilalmát

A közszférában dolgozó nyugdíjasokat érintő korlátozás 2013 júliusában lépett életbe. A szabályozás lényege az volt, hogy az állami foglalkoztatásban maradó nyugdíjasok nyugellátásának folyósítását a munkavégzés idejére szüneteltetni kellett.

Az akkori jogalkotói érvelés szerint nem volt indokolt, hogy valaki ugyanattól a munkáltatótól, vagyis közvetve az államtól egyszerre részesüljön aktív munkavégzésért járó illetményben és nyugellátásban. A korlátozás egyik alapgondolata tehát az volt, hogy a kétféle közpénzből finanszírozott jövedelem párhuzamos kifizetését megakadályozzák.

A szabályozás bevezetésének másik fontos célja az államháztartási kiadások mérséklése volt. A nyugdíjak folyósításának szüneteltetésétől azt várták, hogy csökkennek az állami költségek, miközben az érintett munkavállalók továbbra is eldönthetik, hogy aktív állományban maradnak-e.

A harmadik cél a fiatalabb generációk munkába állásának támogatása volt. A korabeli elképzelés szerint, ha a nyugdíjkorhatárt elért dolgozók egy része elhagyja az állami intézményeket, helyükre fiatalabb munkavállalók kerülhetnek.

A három célkitűzés tehát a közpénzek felhasználásának korlátozására, a költségvetési megtakarításokra és a munkaerőpiaci generációváltás elősegítésére épült. Az intézkedés tényleges következményei azonban több ponton eltértek az eredeti várakozásoktól.

Sok nyugdíjas inkább a versenyszférában vállalt munkát

A 2013-ban bevezetett szabályozás egyik következménye az volt, hogy a nyugdíj mellett dolgozni kívánó emberek egy része elhagyta a közszférát. Számukra ugyanis az állami foglalkoztatás a nyugdíj folyósításának szüneteltetésével járt, miközben a magánszektorban nem kellett ugyanezzel a korlátozással számolniuk.

A versenyszférában dolgozó öregségi nyugdíjasok a nyugdíjuk megtartása mellett munkabért is kaphattak. Ez pénzügyileg kedvezőbb lehetőséget jelentett azok számára, akik a nyugdíjkorhatár elérése után is szerettek volna aktívak maradni.

Az érintettek egy része ezért az állami intézmények helyett a magánszektorban keresett munkalehetőséget, amennyiben erre lehetősége nyílt. A szabályozás így nem feltétlenül a munkavégzés megszüntetését ösztönözte, hanem bizonyos esetekben az állami és a magánszektor közötti munkaerő-átáramlást.

Ez különösen azokon a területeken jelenthetett problémát, ahol az állami intézményeknek már korábban is nehézséget okozott a megfelelő szakemberek megtartása. A nyugdíjas munkavállalók távozásával olyan tapasztalt dolgozók is kikerülhettek a közszférából, akik egyébként továbbra is képesek és hajlandók lettek volna dolgozni.

Évente 20–30 milliárd forintot takaríthatott meg az állam

A nyugdíjkorlátozás bevezetésének egyik legfontosabb indoka a költségvetési megtakarítás volt. A rendelkezésre álló becslések szerint az állam évente körülbelül 20–30 milliárd forintot takaríthatott meg azzal, hogy az érintett közszférabeli dolgozók nyugdíjának folyósítását szüneteltette.

A szabályozás 2013-as bevezetésekor hozzávetőleg 20–25 ezer nyugdíjas dolgozhatott az állami szférában. Az intézkedés így több tízezer munkavállaló foglalkoztatási és jövedelmi helyzetét érinthette.

Az éves megtakarítás a teljes államháztartás méretéhez képest viszonylag csekély összegnek számított. A korlátozás ugyanakkor az érintett nyugdíjasok számára jelentős anyagi különbséget eredményezhetett, hiszen a munkavégzés idején le kellett mondaniuk nyugellátásuk folyósításáról.

A szabályozás hatásainak pontos értékelését nehezíti, hogy a bevezetéséhez nem készült részletes hatástanulmány. Emiatt az eredeti célkitűzések teljesülését, valamint a munkaerőpiaci és költségvetési következményeket sem lehetett egy előzetesen kidolgozott részletes hatásvizsgálattal összevetni.

A fiatalok nem feltétlenül tudták átvenni a nyugdíjba vonulók helyét

A korlátozás egyik eredeti célja az volt, hogy a nyugdíjkorhatárt elért állami dolgozók távozásával új álláslehetőségek nyíljanak a fiatalabb korosztályok számára. A gyakorlatban azonban ez az elképzelés nem minden esetben valósult meg.

Az állami intézmények szűkös pénzügyi helyzete miatt gyakran előfordult, hogy a távozó nyugdíjasok helyére nem vettek fel új munkavállalókat. Ez azt jelentette, hogy a munkahely megüresedése nem feltétlenül eredményezett új foglalkoztatási lehetőséget.

További problémát jelentett, hogy a nyugdíjkorhatárt elérő munkavállalók és a pályakezdők jellemzően nem ugyanazokra a pozíciókra voltak alkalmasak. Egy jelentős szakmai tapasztalatot igénylő munkakört nem lehetett minden esetben közvetlenül egy frissen végzett fiatal munkavállalóval betölteni.

A generációváltás sok esetben csak akkor működhetett volna, ha az intézményen belüli előmeneteli rendszerben több dolgozó is előrelép. Ebben a helyzetben a tapasztalt munkavállalók magasabb pozíciókba kerülhettek volna, és a pályakezdők az így felszabaduló alacsonyabb besorolású állásokat tölthették volna be.

Az ilyen átrendeződés azonban nem automatikus, és megfelelő személyi, valamint pénzügyi feltételeket igényel. A korlátozás ezért több esetben nem a fiatalok foglalkoztatásának bővülését, hanem a közszférában már meglévő munkaerőhiány súlyosbodását eredményezhette.

Az egészségügyben és az oktatásban már korábban feloldották a tilalmat

A nyugdíj és az állami munkabér egyidejű folyósításának korlátozása az elmúlt években már nem minden közszférabeli dolgozóra vonatkozott egységesen. Bizonyos ágazatokban ugyanis korábban megszüntették az eredeti szabály alkalmazását.

Az egészségügyben, a köznevelésben és a szociális területen már lehetővé tették, hogy az érintett nyugdíjasok a munkavégzésük mellett továbbra is megkapják nyugellátásukat. Ezekben az ágazatokban a szabályozás feloldását a dolgozók megtartásával kapcsolatos nehézségek is indokolták.

A kivételek kialakulásával a közszférán belül eltérő foglalkoztatási feltételek jöttek létre. Egyes állami alkalmazottak már nyugdíjuk megtartása mellett dolgozhattak, másoknak viszont továbbra is számolniuk kellett a folyósítás szüneteltetésével.

A 2027 januárjára tervezett változtatás ezt a különbséget szüntetné meg. Az új szabályozás alapján a többi állami munkavállaló is ugyanolyan elbírálás alá esne, mint az egészségügyben, a köznevelésben vagy a szociális ágazatban dolgozó nyugdíjasok.

A nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatása az államnak is kedvezőbb lehet

A tervezett módosítás gazdasági szempontból azért is jelentős, mert a nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatása eltérő közteherfizetési szabályok mellett történik, mint az aktív korú dolgozóké. Ez a különbség a munkavállalók és a munkáltatók számára egyaránt fontos lehet.

A nyugdíjasok munkabére után nem kell megfizetni a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, és a munkáltatót sem terheli a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó. A köztehermentesség miatt a nyugdíjasok foglalkoztatása a munkáltatók számára alacsonyabb közvetlen bérköltséggel járhat.

Ez az állami intézmények szempontjából is lényeges körülmény. A nyugdíjkorhatárt elért, de továbbra is munkaképes emberek foglalkoztatásával olyan tapasztalt munkaerőt tarthatnak meg, amelynek alkalmazása a járulék- és adószabályok miatt költségoldalon is kedvezőbb lehet.

A munkavállalók számára pedig az jelenthet érdemi változást, hogy az állami foglalkoztatás a tervek szerint többé nem járna együtt az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetésével. Így a közszféra a magánszektorhoz hasonló feltételeket kínálhatna azoknak, akik nyugdíjasként is szeretnének tovább dolgozni.

Az idősödő társadalom miatt egyre fontosabb a nyugdíjasok munkában tartása

A szabályozás tervezett feloldása egy szélesebb európai munkaerőpiaci folyamathoz is kapcsolódik. Az idősödő társadalom és az aktív korú népesség csökkenése miatt egyre több ország törekszik arra, hogy a nyugdíjkorhatárt elérő, de továbbra is munkaképes emberek hosszabb ideig maradjanak a munkaerőpiacon.

A demográfiai változások következtében az aktív korú munkavállalók száma csökkenhet, miközben a nyugdíjas korosztály aránya növekszik. Ez különösen fontossá teszi azoknak a munkavállalóknak a megtartását, akik szakmai tapasztalatuk és egészségi állapotuk alapján továbbra is képesek ellátni feladataikat.

A korábbi magyar szabályozás ezzel szemben pénzügyi hátrányt jelenthetett az állami szférában maradó nyugdíjasok számára. A munkavégzés folytatása ugyanis a nyugellátás szüneteltetésével járt, miközben a versenyszférában foglalkoztatottakra nem vonatkozott ugyanez a korlátozás.

A 2027-re tervezett változtatás megszüntetné ezt az eltérést, és lehetővé tenné, hogy az állami intézmények kedvezőbb feltételekkel tartsák meg nyugdíjas munkavállalóikat. A módosítás tényleges hatása azonban attól is függ, hogy az érintett intézmények milyen mértékben élnek majd a foglalkoztatás lehetőségével.

Tizenhárom év után térhet vissza az egységes szabályozás

A kormány tervezett döntése egy 2013 júliusa óta fennálló korlátozás végét jelentheti az állami szféra érintett dolgozói számára. A szabályozás eredetileg a közpénzből finanszírozott kettős jövedelem korlátozását, a költségvetési kiadások csökkentését és a fiatalabb munkavállalók elhelyezkedésének támogatását szolgálta.

Az elmúlt 13 év tapasztalatai azonban arra utaltak, hogy az intézkedés nem minden esetben érte el a kívánt eredményeket. A nyugdíjasok egy része a versenyszférába távozott, az állami intézmények pedig gyakran nem tudták vagy nem kívánták új munkavállalókkal pótolni őket.

A köznevelésben, az egészségügyben és a szociális területen már korábban feloldott korlátozás most a közszféra többi érintett munkavállalója számára is megszűnhet. Ezáltal egységesebbé válhatnak a nyugdíj melletti munkavégzés feltételei az állami foglalkoztatásban.

A tervek szerint 2027 januárjától a közszférában dolgozó öregségi nyugdíjasok ismét egyszerre kaphatják meg munkabérüket és nyugellátásukat. A változtatás 13 év után szüntetné meg azt a korlátozást, amely a versenyszférához képest kedvezőtlenebb helyzetbe hozta az állami intézmények nyugdíjasként tovább dolgozó alkalmazottait.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Bodnár Boglárka / MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.

Iratkozz fel YouTube csatornánkra is!

Kövess minket Facebookon is!

Állítsd be portálunkat megbízható forrásként.

Legfrissebb videók