Ismét drasztikusan visszaesett több Fidesz-közeli magyar híroldal látogatottsága, miközben a hazai közéleti portálok többsége növekvő olvasói érdeklődést tapasztalt. A Gemius online közönségmérési adatai szerint november 12-től a Magyar Nemzet napi átlagos olvasószáma 60 százalékkal, a Blikké 43 százalékkal, az Origóé 37 százalékkal csökkent, míg a Mediaworks megyei lapjai összesítve 45 százalékos visszaesést szenvedtek el. A jelenség időben egybeesik a Google november 10-én elindított keresőalgoritmus-frissítésével, amely átrendezheti a híroldalak megjelenését a keresési találatokban és a Google Discover ajánlásai között. Bár az érintett lapok részletes forgalmi adatai nélkül nem lehet biztosan megállapítani a visszaesés okát, a korábbi hasonló esetek és a mostani változások alapján felmerül, hogy jelentősen csökkent a Google szolgáltatásaiból érkező látogatók száma.

Egyetlen nap alatt kezdődött a Fidesz-közeli híroldalak visszaesése

November 12-én, csütörtökön hirtelen és jelentős olvasottságcsökkenést mutattak több nagy magyar médiatermék látogatottsági adatai. A Blikk, az Origo és a Magyar Nemzet napi elérése egyaránt meredeken visszaesett, és a következő napokban sem tért vissza a korábbi szintre.

A változás különösen feltűnő volt, mert ugyanebben az időszakban a magyar közéletet több nagy érdeklődést kiváltó esemény is meghatározta. A Seszták-ügyben előkerült nagy mennyiségű készpénz, Varga Judit parlamenti meghallgatása, a sürgősségi fogamzásgátlók vénykötelességének eltörlése és az isztambuli egyezmény ratifikálása egyaránt jelentős figyelmet kapott.

A politikai és közéleti hírek iránti érdeklődés növekedése általában a nagy hírportálok olvasottságában is megmutatkozott. A Telex, az Index, a 24.hu, a HVG és a 444 napi közönsége a vizsgált időszakban 5–25 százalékkal emelkedett.

Ezzel szemben a Fidesz-közelinek tekintett médiatermékek egy részénél éppen ellenkező folyamat zajlott le. Az olvasottságcsökkenés nem fokozatosan, több hét alatt következett be, hanem szinte egyik napról a másikra jelentkezett.

A visszaesés nemcsak az országos híroldalakat érintette. A Mediaworks által kiadott 19 megyei lap online változatának összesített látogatottsága szintén jelentősen csökkent.

A Magyar Nemzet olvasottsága 60 százalékkal zuhant

A magyar online közönségmérésben iparági standardnak számító Gemius adatai alapján jól látható a visszaesés mértéke. A mérés a napi valós felhasználók számát mutatja, vagyis azt, hogy egy adott napon hány különböző olvasót értek el az érintett oldalak.

A november 1–11. közötti időszak átlagát a november 12–17. közötti napokkal összehasonlítva valamennyi vizsgált Fidesz-közeli médiaterméknél jelentős csökkenés figyelhető meg.

HíroldalNovember 1–11.November 12–17.Visszaesés
Blikk401 ezer231 ezer43%
Origo305 ezer197 ezer37%
Magyar Nemzet122 ezer49 ezer60%
Mediaworks megyei lapjai összesen402 ezer226 ezer45%

Forrás: Gemius, napi átlagos valós felhasználók. Az értékek kerekítettek.

A legnagyobb arányú visszaesést a Magyar Nemzet produkálta, amelynek napi átlagos olvasószáma 122 ezerről mindössze 49 ezerre csökkent. Ez azt jelenti, hogy a lap a korábbi átlagos napi közönségének kevesebb mint felét érte el a november 12. utáni időszakban.

A Blikk esetében napi átlagban mintegy 170 ezer, az Origónál 108 ezer olvasóval kevesebbet mutatott a mérés. A Mediaworks megyei portáljainak összesített napi közönsége pedig megközelítőleg 176 ezerrel esett vissza.

A számok különösen azért figyelemre méltók, mert a csökkenés egyszerre több, egymástól eltérő profilú médiaterméknél jelentkezett. A jelenség így túlmutat egyetlen szerkesztőség vagy híroldal aktuális teljesítményén.

A többi nagy hírportál közben növelni tudta közönségét

A vizsgált időszakban a legnagyobb magyar híroldalak közül több kifejezetten növekvő olvasottságot ért el. A Telex, az Index, a 24.hu, a HVG és a 444 esetében a napi közönség 5–25 százalékkal emelkedett.

Ez a különbség azért fontos, mert segít értelmezni a Fidesz-közeli lapok visszaesésének körülményeit. Ha a csökkenést általános hírfogyasztási visszaesés okozta volna, akkor várhatóan más jelentős hírportáloknál is hasonló irányú változás jelentkezett volna.

A Gemius mérése ehelyett azt mutatja, hogy a nagy közéleti eseményekkel párhuzamosan a legtöbb vizsgált hírportál közönsége bővült. A Blikk, az Origo, a Magyar Nemzet és a megyei lapok azonban nem követték ezt a tendenciát.

A különbség felveti, hogy az érintett médiatermékek esetében nem elsősorban az olvasói érdeklődés általános változása okozhatta a visszaesést. A jelenség magyarázatához ezért érdemes megvizsgálni, milyen csatornákon keresztül jutnak el az olvasók ezekhez az oldalakhoz.

A rendelkezésre álló adatok ugyanakkor önmagukban nem mutatják meg a forgalomvesztés pontos forrását. Ehhez az egyes portálok részletes, belső látogatottsági statisztikáira lenne szükség.

A Google algoritmusfrissítése állhat a hirtelen zuhanás hátterében

A visszaesés egyik lehetséges magyarázata a Google keresőalgoritmusának novemberi frissítése. A vállalat november 10-én indított el egy nagyobb, úgynevezett core update frissítést, amely a kereső működését és az általa használt értékelési rendszereket is érintheti.

Az ilyen jelentősebb frissítésekből évente általában három-négy történik. A változtatások hatása rendszerint nem azonnal jelenik meg valamennyi régióban, nyelven és szolgáltatásban, hanem több nap alatt válik érzékelhetővé.

A november 10-i frissítés időpontja egybeesik a magyar híroldalak november 12-én kezdődő látogatottságcsökkenésével. Ez önmagában még nem bizonyítja az ok-okozati kapcsolatot, de a jelenség vizsgálatának egyik fontos kiindulópontja.

A Google algoritmusa többek között a weboldalak relevanciáját, minőségét és megbízhatóságát értékelő jelzéseket használja a találatok rangsorolásánál. A változások következtében egyes oldalak kedvezőbb, mások hátrányosabb pozícióba kerülhetnek a keresőben.

A frissítések hatása nem korlátozódik feltétlenül a hagyományos keresési találatokra. A Google Discover tartalomajánló felületén megjelenő cikkek elérése is változhat, ami különösen fontos lehet a híroldalak látogatottsága szempontjából.

A Google Discover jelentős forgalmi forrás lehet a híroldalaknak

A magyar online sajtó látogatottsága jellemzően négy fő csatornából származik. Az olvasók közvetlenül is felkereshetnek egy híroldalt, érkezhetnek közösségi médiából, keresőmotorokból vagy más internetes oldalakon elhelyezett hivatkozásokon keresztül.

A közvetlen forgalom azokból a látogatásokból áll, amikor valaki beírja a portál címét a böngészőjébe, könyvjelzőből nyitja meg az oldalt, vagy annak alkalmazását használja. A közösségi médiából érkező forgalom Magyarországon jelentős részben a Facebookhoz kapcsolódik.

A keresőkből érkező látogatásokban a Google meghatározó szerepet tölt be. Emellett az Android-telefonokon elérhető Google Discover is fontos forgalmi csatorna, mivel a rendszer automatikusan ajánl cikkeket a felhasználóknak.

Egy híroldal számára ezért jelentős következményekkel járhat, ha a Google szolgáltatásaiban csökken tartalmainak láthatósága. A keresési találatok és az ajánlások átrendeződése akár rövid idő alatt is számottevő olvasottságváltozást eredményezhet.

A Telex elemzése szerint a mostani visszaesés egyik lehetséges magyarázata éppen az, hogy az érintett oldalak kevesebb látogatót kaptak a Google különböző felületeiről. A feltételezés azonban az érintett lapok részletes forgalmi adatai nélkül nem tekinthető bizonyítottnak.

Miért kevésbé valószínű a közvetlen vagy a Facebookról érkező forgalom csökkenése?

A látogatottságváltozás értékelésekor az is fontos, hogy a különböző forgalmi csatornák eltérő olvasói viselkedéssel járnak. Egy híroldalt közvetlenül felkereső látogató általában más módon használhatja az oldalt, mint az, aki egy közösségi médiás hivatkozásra kattint.

A Telex elemzése szerint a közvetlen látogatottság ilyen mértékű és ennyire hirtelen visszaesésére nem látható egyértelmű magyarázat. Különösen szokatlan lenne ez egy olyan időszakban, amikor a közéleti hírek iránti érdeklődés összességében emelkedik.

A Facebookról érkező látogatók számának hirtelen csökkenését a cikk szintén kevésbé valószínűnek tartja. Ennek egyik indoka az oldalon töltött átlagos idő alakulása.

A Facebookról érkező olvasók jellemzően rövidebb időt töltenek a híroldalakon, így jelenlétük csökkentheti az egy látogatásra jutó átlagos időt. Ha ez a forgalom hirtelen és nagy arányban visszaesne, az elemzés szerint az átlagos látogatási idő emelkedése lenne várható.

Az érintett portáloknál azonban nem látszott ilyen változás. Ez az összefüggés tovább erősíti azt a feltételezést, hogy a hiányzó látogatók inkább a Google keresőjéből, a Discoverből vagy egyes külső hivatkozásokat biztosító oldalakról érkezhettek korábban.

Ez ugyanakkor továbbra is közvetett következtetés. A pontos forgalmi összetétel ismerete nélkül nem lehet biztosan kijelenteni, hogy melyik csatorna mekkora szerepet játszott az olvasottságcsökkenésben.

Májusban már történt hasonló összeomlás a Fidesz-közeli médiában

A novemberi látogatottságzuhanás nem előzmény nélküli. 2026 májusában az Origo, a Magyar Nemzet és a Mandiner közönsége is egyik napról a másikra jelentősen visszaesett, és a Mediaworks megyei lapjainál is érzékelhető volt hasonló változás.

A májusi esemény időben ugyancsak egy Google-algoritmusfrissítéssel esett egybe. Ez akkor felvetette annak lehetőségét, hogy a keresőmotor változtatásai álltak a jelentős olvasottságvesztés hátterében.

A korábbi esetben ugyanakkor más lehetséges magyarázat is megjelent. Iparági értesülések szerint akkoriban több Fidesz-közeli lapnak lejárhattak a hazai hírgyűjtő oldalakkal kötött forgalomterelési megállapodásai.

Az említett híraggregátorok között szerepelt a Hírkereső, a Kapu, a Hírstart és a Startlap. Az ilyen szolgáltatások más portálok cikkeit ajánlják és hivatkozzák, így a rajtuk keresztül érkező látogatók jelentős szerepet játszhatnak egyes híroldalak közönségének alakulásában.

A májusi visszaesés pontos okáról ezért akkor sem állt rendelkezésre minden részletre kiterjedő bizonyíték. A Google-frissítés és az esetleges forgalomterelési megállapodások megszűnése egyaránt felmerült lehetséges tényezőként.

A Fidesz-közeli lapok korábban politikai támadásnak nevezték a visszaesést

A májusi látogatottságcsökkenést az érintett Fidesz-közeli médiumok egy része politikai indíttatású támadásként értelmezte. Az Origo és a Mandiner többek között azt állította, hogy a Google működésében történt változások a jobboldali sajtót sújtották.

A portálok a történteket cenzúraként és a politikai vélemények alapján történő hátrányos megkülönböztetésként mutatták be. Ezek azonban az érintett médiatermékek értelmezései voltak, nem pedig bizonyított megállapítások a Google szándékairól.

A keresőoptimalizálással foglalkozó szakemberek körében ezzel szemben az a magyarázat kapott nagyobb hangsúlyt, hogy a Google a gyengébb minőségű vagy kevés önálló értéket kínáló tartalmak láthatóságát korlátozhatta. Az elemzések szerint ez érinthette a túlzó címadással készülő, mesterséges intelligenciával generált vagy más oldalakról átvett cikkeket is.

A Google nagyobb algoritmusfrissítései ugyanakkor nem kizárólag politikai vagy közéleti tartalmakat érinthetnek. A változtatások célja a keresési találatok és ajánlások rangsorolásának módosítása, amelynek következményei különböző témájú és profilú weboldalakon is jelentkezhetnek.

A novemberi visszaesés esetében jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy politikai szempontú beavatkozás történt volna. A forgalmi adatok alapján mindössze az állapítható meg, hogy bizonyos Fidesz-közeli portálok közönsége hirtelen és jelentős mértékben csökkent.

Az Origo és a Magyar Nemzet még a májusi visszaesést sem heverte ki teljesen

A májusi látogatottságzuhanás után az érintett híroldalak közül több fokozatosan visszaszerezte elveszített olvasóinak egy részét. A teljes helyreállás azonban nem minden esetben következett be.

A Telex elemzése szerint az Origo és a Magyar Nemzet novemberre a tavaszi visszaesést megelőző napi olvasottságának körülbelül 70–75 százalékára kapaszkodott vissza. Az újabb csökkenés tehát úgy érte őket, hogy még nem érték el a korábbi közönségszintet.

A Mandiner időközben megszűnt, így a májusban érintett médiatermékek közül ez a portál már nem szerepelhetett a novemberi összehasonlításban. A mostani visszaesés ugyanakkor a Blikket is érintette, amelynek közönsége 43 százalékkal csökkent.

A két egymást követő jelentős olvasottságvesztés felveti, mennyire függhetnek egyes híroldalak a külső forgalomterelő rendszerektől. Ha egy portál közönségének jelentős részét keresőkből és automatikus ajánlásokból szerzi, akkor ezek megváltozása komoly ingadozást eredményezhet a látogatottságában.

A rendelkezésre álló adatokból ugyanakkor nem derül ki, hogy az érintett portálok teljes forgalmának mekkora hányada származott a Google szolgáltatásaiból. Ezért a novemberi változások pontos hatásmechanizmusa továbbra sem ismert.

A jobboldali médiában új projektek is indultak a korábbi visszaesés után

A látogatottsági problémák a Fidesz-közeli médiában zajló szélesebb átalakulásokkal is egy időszakra esnek. A 24.hu beszámolója szerint a korábbi visszaesést követően több ismert jobboldali médiaszereplő új projektek indításába kezdett.

Egyes korábbi munkatársak a meglévő szerkesztőségekből kiválva saját médiavállalkozások létrehozásával próbálkoztak. Többen olyan finanszírozási modellben gondolkodtak, amely nagyobb mértékben épül az olvasók közvetlen támogatására.

A Hír TV-ből ismert Déri Stefi például arról beszélt, hogy a jelenlegi körülmények között rendkívül nehéz kizárólag piaci bevételekből fenntartani egy médiaprojektet. Kijelentése a jobboldali médiában jelentkező finanszírozási nehézségekre utalt.

A forrás ugyanakkor nem állapít meg közvetlen kapcsolatot az új médiaprojektek indulása és a novemberi látogatottságcsökkenés között. A két jelenség egyaránt a jobboldali médiapiac változásaihoz kapcsolódik, de nem bizonyított, hogy azonos okok állnának mögöttük.

A novemberi visszaesés pontos oka továbbra sem bizonyított

A Gemius adatai alapján egyértelmű, hogy november 12. után több jelentős Fidesz-közeli médiatermék napi olvasottsága hirtelen visszaesett. A Magyar Nemzet 60, a Mediaworks megyei lapjai összesen 45, a Blikk 43, az Origo pedig 37 százalékos csökkenést mutatott a korábbi időszak átlagához képest.

A jelenség időpontja egybeesik a Google november 10-én elindított nagyobb algoritmusfrissítésével. A látogatói viselkedésre vonatkozó közvetett jelek és a májusi hasonló eset alapján a Telex elemzése valószínűnek tartja, hogy az érintett oldalak elsősorban a Google szolgáltatásaiból érkező forgalomból veszítettek.

A feltételezést azonban az egyes portálok részletes belső statisztikái nélkül nem lehet igazolni. Az sem állapítható meg biztosan, hogy a visszaesésben milyen szerepet játszhattak más külső forgalmi csatornák változásai.

A legfontosabb különbség a májusi és a novemberi helyzet között az, hogy az Origo és a Magyar Nemzet ezúttal már egy korábbi, jelentős olvasottságvesztés után szenvedett el újabb csökkenést. Novemberre még csak a tavaszi visszaesést megelőző szint 70–75 százalékát érték el, mielőtt ismét drasztikusan csökkent a közönségük.

A mostani adatok tehát jelentős, mérhető látogatottságvesztést mutatnak, de annak pontos technikai okát egyelőre nem bizonyítják. A Google algoritmusfrissítése erős lehetséges magyarázat, miközben a többi nagy magyar hírportál olvasottsága ugyanebben az időszakban számottevően növekedett.

MNO – Magyar News Online

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.

Iratkozz fel YouTube csatornánkra is!

Kövess minket Facebookon is!

Állítsd be portálunkat megbízható forrásként.

Legfrissebb videók