Az Európai Bizottság újabb, 45 milliárd eurós hitelcsomagot javasolt Ukrajna támogatására 2027-ben, amelynek visszafizetéséhez a befagyasztott orosz állami vagyonból származó bevételeket is felhasználhatnák. A november 18-án ismertetett tervezet szerint a kölcsön az ukrán finanszírozási hiány kétharmadát fedezné, a fennmaradó összeg biztosításába pedig nemzetközi partnereket vonnának be. A támogatásból 20 milliárd eurót költségvetési és polgári célokra, 25 milliárdot pedig katonai kiadásokra fordítanának. Az új hitel fedezetét az uniós költségvetés pénzügyi mozgástere biztosítaná, folyósítását pedig reformfeltételekhez kötnék. A javaslatról a tagállamoknak kell megállapodniuk, miközben Németország egyre határozottabban sürgeti a közös pénzügyi szerepvállalást. A kérdés az Európai Unió következő, 2028 és 2034 közötti költségvetéséről szóló tárgyalásokkal is összekapcsolódott.
Újabb 45 milliárd eurós hitelcsomagot javasolt az Európai Bizottság
Az Európai Bizottság szerdán új pénzügyi támogatási tervet terjesztett elő Ukrajna számára. A javaslat értelmében az Európai Unió 2027-ben összesen 45 milliárd eurós kölcsönnel segítené az ország költségvetési és katonai finanszírozási szükségleteit.
A hitelcsomag részleteit Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság gazdaságpolitikáért is felelős biztosa ismertette. Tájékoztatása szerint a konstrukció az uniós költségvetés úgynevezett biztonsági rését, vagyis a headroomot használná pénzügyi fedezetként.
Ez ugyanaz a megoldás, amelyet az uniós vezetők a korábban elfogadott, 90 milliárd eurós ukrajnai hitel esetében is alkalmaztak. A rendszer lényege, hogy a közös költségvetésben rendelkezésre álló pénzügyi mozgástér szolgálna biztosítékként a hitelfelvételhez.
A mostani kezdeményezés egyelőre az Európai Bizottság javaslata, amelyhez politikai megállapodásra van szükség a tagállamok között. Ursula von der Leyen bizottsági elnök szerdán arról beszélt, hogy bízik valamennyi uniós ország támogatásában.
A pénzből 25 milliárd eurót katonai célokra fordítanának
A 45 milliárd eurós hitelcsomag két elkülönülő részből állna. Az Európai Bizottság terve szerint 20 milliárd eurót Ukrajna költségvetési és polgári kiadásainak finanszírozására, további 25 milliárd eurót pedig katonai célokra biztosítanának.
A megosztás az uniós tagállamok eltérő álláspontjai miatt is jelentőséggel bír. Ursula von der Leyen elismerte, hogy vannak olyan országok, amelyek nem kívánnak katonai támogatást nyújtani Ukrajnának, ezért a kétféle finanszírozási cél elkülönítése lehetőséget adhat az eltérő részvételre.
A bizottsági elnök szerint nem jelentene problémát, ha valamelyik tagállam hozzájárulását kizárólag a költségvetési és polgári támogatásokra fordítanák. Ezzel a konstrukció lehetőséget teremtene arra, hogy az országok a katonai segítségnyújtással kapcsolatos politikai álláspontjuknak megfelelően vegyenek részt a finanszírozásban.
A javaslat alapján a hitel együttesen az ukrán finanszírozási hiány mintegy kétharmadát fedezné. A fennmaradó szükségletek biztosításához az Európai Bizottság nemzetközi partnerek bevonásával számol.
A forrás nem részletezi, hogy ezek a partnerek pontosan mekkora összegekkel járulnának hozzá a finanszírozáshoz. A bizottsági elképzelés ugyanakkor egyértelműen több szereplő részvételére épül.
A befagyasztott orosz vagyon bevételeiből törleszthetnék a hitelt
Az új kölcsön egyik legfontosabb kérdése a visszafizetés módja. Az Európai Bizottság elképzelése szerint a törlesztéshez az Európai Unióban befagyasztott orosz állami vagyonból származó rendkívüli jövőbeni bevételeket is felhasználnák.
Dombrovskis szerdai tájékoztatása alapján a pénzügyi konstrukció lehetőséget biztosítana arra, hogy a befagyasztott orosz vagyon által termelt bevételek szolgáljanak a kölcsön visszafizetésének forrásául. Ez a megoldás összhangban állna a korábbi ukrajnai hitelprogramok egy részének finanszírozási gyakorlatával.
Ursula von der Leyen ugyanakkor óvatosabban fogalmazott a törlesztés részleteiről. Újságírói kérdésre azt mondta, hogy több lehetőség is rendelkezésre állhat a hitel visszafizetésére, és ezek között szerepelhet a befagyasztott orosz vagyon kamataiból származó pénz felhasználása.
A bizottsági elnök tehát nem kizárólagos finanszírozási forrásként nevezte meg az orosz vagyon hozamait. A közlések alapján a pontos visszafizetési mechanizmus még további egyeztetéseket igényelhet.
A Bizottság részletes magyarázata szerint a hitel tőkerészét akkor kellene visszafizetni, ha Ukrajna jóvátételt kap Oroszországtól. A tervezet így külön kezeli a befagyasztott vagyon bevételeinek lehetséges felhasználását és a hitel tőkeösszegének visszafizetésére vonatkozó feltételt.
Ukrajnának reformokat kellene végrehajtania a támogatásért
A hitel folyósítása nem lenne feltétel nélküli. Valdis Dombrovskis közlése szerint Ukrajnának meghatározott reformokat kellene végrehajtania ahhoz, hogy hozzáférhessen az új uniós pénzügyi támogatáshoz.
Az Európai Bizottság tehát a finanszírozást az ukrán reformfolyamat folytatásához kötné. A rendelkezésre álló forrás ugyanakkor nem részletezi, hogy a javaslat pontosan milyen reformintézkedéseket követelne meg, illetve milyen ütemezésben történne a pénz folyósítása.
A reformfeltételek mellett a konstrukció pénzügyi fedezetét is rögzíteni kívánják. A hitel mögött az Európai Unió közös költségvetésének biztonsági mozgástere állna, ami a korábban már alkalmazott finanszírozási megoldást követné.
A visszafizetés időzítése ugyanakkor túlmutatna a jelenlegi uniós költségvetési időszakon. Dombrovskis szerint a törlesztés az új, 2028-ban kezdődő költségvetési ciklust is érintené, ezért arról is tárgyalni kell, hogy a következő hétéves büdzsé milyen szerepet vállaljon a hitelkonstrukcióban.
Korábban már több tízmilliárd eurós uniós hitelekről döntöttek
A most előterjesztett 45 milliárd eurós kölcsön nem az első jelentős uniós hitelprogram Ukrajna támogatására. Az Európai Unió tagállamai, köztük Magyarország, 2022-ben egyhangúlag megállapodtak egy 18 milliárd eurós kölcsönről.
Két évvel később, 2024-ben az uniós kormányok egy újabb, 35 milliárd eurós hitelhez is hozzájárultak. Ennél a konstrukciónál a befagyasztott orosz vagyon kamataiból származó bevételeket használták fel a visszafizetéshez.
A 2024-es megállapodás a G7-országokkal közösen kialakított szélesebb finanszírozási csomag része volt. A résztvevők összesen 50 milliárd eurónyi támogatást biztosítottak az adott konstrukció keretében.
A korábbi hitelek azt mutatják, hogy az Európai Unió már több alkalommal alkalmazott kölcsönalapú finanszírozást Ukrajna támogatására. Az új javaslat ugyanakkor ismét napirendre helyezi a közös pénzügyi felelősségvállalás, az orosz vagyon felhasználása és a tagállami részvétel kérdését.
A 2027-re tervezett kölcsön ezekhez a korábbi programokhoz kapcsolódna, de külön megállapodást igényelne. Az Európai Bizottság mostani előterjesztése ezért nem jelenti automatikusan a hitel jóváhagyását.
A korábbi 90 milliárd eurós hitelben Magyarország nem vállalt pénzügyi kötelezettséget
Az uniós vezetők 2025 végén egy további, 90 milliárd eurós ukrajnai hitelről is megállapodtak. A konstrukció fedezetét az Európai Unió közös költségvetésének biztonsági mozgástere biztosítja, de a finanszírozásban nem vett részt mind a 27 tagállam.
A kölcsönt végül 24 uniós ország vállalta, Magyarország pedig nem tartozott a pénzügyi kötelezettséget vállaló államok közé. A megállapodás értelmében a hitel nem ró közvetlen pénzügyi kötelezettséget Magyarországra.
Ez a megoldás lehetővé tette a támogatási program elfogadását annak ellenére, hogy a tagállamok nem kívántak egységesen részt venni a finanszírozásban. A konstrukció egyúttal példát jelentett arra, hogyan lehet eltérő tagállami álláspontok mellett közös uniós keretben pénzügyi segítséget biztosítani.
A mostani 45 milliárd eurós hitel esetében ugyanakkor a részvétel pontos feltételei még nem véglegesek. Von der Leyen szerdán valamennyi tagállam támogatásában bízott, de azt is jelezte, hogy a katonai finanszírozással kapcsolatos eltérő álláspontokat figyelembe lehet venni.
A forrás nem tartalmaz végleges információt arról, hogy Magyarország milyen formában és milyen mértékben venne részt az új hitelprogramban. Erről a tagállamok közötti egyeztetések során születhet megállapodás.
Belgium korábban ellenezte az orosz jegybanki vagyon közvetlen felhasználását
A befagyasztott orosz állami vagyon felhasználása már a korábbi ukrajnai hitelprogramok előkészítése során is komoly vitákat váltott ki. Az Európai Bizottság a 90 milliárd eurós kölcsön eredeti tervezésekor még olyan megoldással számolt, amely nemcsak az orosz vagyon kamatait, hanem magát a befagyasztott tőkét is bevonta volna a finanszírozásba.
Az Európai Unióban hozzávetőleg 200 milliárd eurónyi orosz állami vagyon van befagyasztva. Ennek jelentős része a belgiumi Euroclear pénzügyi infrastruktúrájában található, ezért Belgium álláspontja különösen fontos szerepet kapott a tervezett konstrukció megvitatásakor.
A belga kormány határozottan ellenezte az orosz jegybanki vagyon közvetlen felhasználását. Az Európai Bizottság végül három különböző javaslatot terjesztett a tagállamok elé, amelyek közül az állam- és kormányfők a költségvetési fedezetű hitelkonstrukciót választották.
A korábbi megállapodás ugyanakkor nem zárta ki véglegesen a befagyasztott orosz vagyon későbbi felhasználását. Az uniós vezetők fenntartották annak lehetőségét, hogy a jövőben a mintegy 200 milliárd eurónyi vagyonhoz is hozzányúljanak.
A mostani javaslat ismét előtérbe helyezi ezt a pénzügyi forrást, de a közvetlen tőkefelhasználás helyett a jövőbeni rendkívüli bevételek és kamatok bevonását is számításba veszi.
Friedrich Merz nyomást gyakorolna a tagállamokra Ukrajna finanszírozása érdekében
A 45 milliárd eurós hiteljavaslat előterjesztését megelőzően Friedrich Merz német kancellár levélben fordult az Európai Unió tagállamainak kormányaihoz. A német vezető azt kérte, hogy az országok méltányos mértékben járuljanak hozzá Ukrajna finanszírozási hiányának csökkentéséhez.
Merz a közös teherviselés szükségességét hangsúlyozta, és jelezte, hogy Németország kész más uniós pénzügyi kérdésekben is nyomást gyakorolni a megállapodás érdekében. A kancellár kilátásba helyezte, hogy közös kötelezettségvállalás hiányában más pénzügyi döntések elfogadását is akadályozhatja.
A német kancellár november 10-én, Magyar Péter magyar miniszterelnökkel tartott közös berlini sajtótájékoztatóján kifejezetten összekapcsolta Ukrajna finanszírozását az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről szóló megállapodással.
Ez azt jelenti, hogy a német kormány a 2028 és 2034 közötti uniós büdzséről folytatott tárgyalások során is fontos feltételként kezeli az ukrán finanszírozási szükségletek rendezését. A két kérdés összekapcsolása politikai szempontból jelentős, mivel a következő uniós költségvetés elfogadásához a tagállamok közötti megállapodásra van szükség.
Ursula von der Leyen szerdán támogatta Merz kezdeményezését, és reményét fejezte ki, hogy az új hitelcsomag mögött valamennyi uniós ország felsorakozik. A bizottsági elnök ugyanakkor figyelembe venné, hogy egyes tagállamok nem kívánnak katonai célú támogatást nyújtani.
A következő uniós csúcstalálkozókon döntő tárgyalások következnek
Az Európai Unió következő, 2028–2034 közötti költségvetése már a novemberi rendkívüli uniós csúcstalálkozó napirendjén is szerepel. Az állam- és kormányfők a jövő héten tárgyalnak a hétéves pénzügyi keretről, amelyről a tervek szerint decemberi ülésükön kívánnak megállapodni.
Ursula von der Leyen szerdán bejelentette, hogy a novemberi csúcstalálkozón a 45 milliárd eurós ukrajnai hiteljavaslatot is bemutatja a tagállami vezetőknek. A két pénzügyi kérdés így ugyanazon az egyeztetési fórumon kerül napirendre.
A következő uniós költségvetés szerepe azért is fontos, mert a hitel visszafizetése már az új pénzügyi időszakot érintené. Valdis Dombrovskis szerint ezért külön meg kell vizsgálni, hogy a következő hétéves költségvetés milyen szerepet vállalhat a kölcsön finanszírozási és törlesztési rendszerében.
A tagállamoknak emellett a katonai és polgári támogatások megosztásáról, a reformfeltételekről és a befagyasztott orosz vagyon bevételeinek felhasználásáról is egyeztetniük kell. A jelenlegi javaslat ezekre a kérdésekre meghatározza az Európai Bizottság elképzeléseit, de a végleges döntések még nem születtek meg.
Az orosz vagyonból származó bevételek fontos szerepet kaphatnak a visszafizetésben
Az új, 45 milliárd eurós uniós hiteltervezet egyszerre kívánja biztosítani Ukrajna 2027-es finanszírozási szükségleteinek jelentős részét és a támogatás hosszabb távú pénzügyi hátterét. Az Európai Bizottság a kölcsön fedezetéhez az uniós költségvetés biztonsági mozgásterét használná, miközben a visszafizetésbe a befagyasztott orosz állami vagyonból származó bevételeket is bevonná.
A konstrukció egyik fontos eleme, hogy a hitel tőkerészének visszafizetését Ukrajna Oroszországtól kapott jóvátételéhez kötnék. A bizottsági elképzelés ugyanakkor további egyeztetéseket igényel arról, milyen szerepet kapjanak a befagyasztott orosz vagyon kamataiból és más rendkívüli bevételeiből származó források.
A 20 milliárd eurós költségvetési és polgári, valamint a 25 milliárd eurós katonai támogatási rész elkülönítése lehetőséget teremthet az eltérő tagállami álláspontok figyelembevételére. Von der Leyen szerint azok az országok is részt vehetnének a finanszírozásban, amelyek nem kívánnak katonai támogatást biztosítani.
A 45 milliárd eurós hitel egyelőre európai bizottsági javaslat, amelyről a tagállamoknak kell megállapodniuk. A következő hetek uniós tárgyalásain ezért nemcsak Ukrajna jövő évi támogatásának nagysága, hanem a közös finanszírozás feltételei, az orosz vagyon bevonása és a 2028–2034-es uniós költségvetéshez való kapcsolódás is központi kérdés lesz.
Fotó: MTI / MTVA
Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!
A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.
Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.
Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.
A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.
Iratkozz fel YouTube csatornánkra is!
Kövess minket Facebookon is!
Állítsd be portálunkat megbízható forrásként.
Legfrissebb videók
„MÉSZÁROSÉKTÓL VISSZAVESZIK AZ AUTÓPÁLYÁKAT!” – Vitézy bejelentette a koncesszió végét!
„16 ÉVIG NEM FOGLALKOZTUNK SENKIVEL!” – Pócs János azonnal javított, majd nekiment a Tiszának!
„BE SEM MERT JÖNNI!” – Németh Balázs megvédte Takács Pétert, aki később visszavágott!
„NEM VAGYUNK TÖKÉLETESEK, SZOKTUNK HIBÁZNI!”– Magyar Péter vallomása után Bujdosó Andrea kijavította
„ILYEN KÜLÜGYMINISZTERE MÉG NEM VOLT!” – Szijjártó dicsérete után éles visszavágás jött!


