Élesen támadta az MTI több munkatársából álló névtelen munkacsoportot Siklósi Beatrix, a Kossuth rádió július elején felmentett csatornaigazgatója. A közmédia egykori vezetője az MTVA Facebook-bejegyzése alatt azt írta, hogy az újságírók több mint tíz éven át magas fizetést vettek fel, miközben titokban adatokat és belső információkat gyűjtöttek kollégáikról. Siklósi szerint ennél „mocskosabb, aljasabb dolgot” kollégák évtizedek óta nem követtek el. A megszólalás arra a 482 oldalas dokumentumra reagált, amelyben MTI-s dolgozók levelezésekkel és üzenetekkel próbálták bemutatni, hogyan befolyásolták, módosították vagy hallgatták el a híreket az állami hírügynökségnél. Az MTVA egyelőre csak egy 15 oldalas kivonatot tett közzé a teljes anyagból.

Siklósi Beatrix a névtelenséget támadta

„Ennél mocskosabb, aljasabb dolgot kollégák az elmúlt évtizedek alatt még nem csináltak, mint ez az arc és név nélküli »munkacsoport«” – írta Siklósi Beatrix az MTVA egyik Facebook-posztja alatt. A hozzászólást a HVG szúrta ki.

Siklósi elsősorban azt kifogásolta, hogy a dokumentumot összeállító MTI-s újságírók nem vállalták nyilvánosan a nevüket. A volt csatornaigazgató szerint a névtelenség megkérdőjelezi a kitálalás erkölcsi alapját, különösen azért, mert a munkacsoport tagjai hosszú éveken át a közmédiában dolgoztak.

A bejegyzés alapján Siklósi nem a nyilvánosságra hozott levelezések tartalmát vitatta részletesen. Inkább arra helyezte a hangsúlyt, hogy szerinte az újságírók belülről szolgálták a rendszert, miközben titokban dokumentálták annak működését.

„Milliós fizetéseket vettek fel”

Siklósi a hozzászólásában azt írta, hogy az érintettek tíz éven keresztül „milliós fizetéseket vettek fel”, miközben az általa idézőjelbe tett „átkos Orbán-rendszert” szolgálták és kiszolgálták. Ezzel arra utalt, hogy szerinte a munkacsoport tagjai nem külső megfigyelőként, hanem a szervezet aktív dolgozóiként vettek részt a közmédia működésében.

„10 éven keresztül milliós fizetéseket vettek fel szolgálva és kiszolgálva azt az »átkos Orbán rendszert«, miközben alattomos módon gyűjtötték az adatokat, információkat a saját kollégáikról. Ez a legalja” – fogalmazott.

A volt csatornaigazgató ezzel azt állította, hogy az újságírók magatartása szerinte képmutató volt. A munkacsoport tagjainak válasza erre a konkrét vádra a forrásban nem szerepel.

Néhány perc után átírta a kommentjét

Siklósi Beatrix röviddel a hozzászólás közzététele után szerkesztette annak szövegét. Az eredeti változatban az állt, hogy „neveket akarunk hallani”, ezt később a „kik vagytok?” kérdésre módosította.

A változtatás ugyan enyhítette a megfogalmazás közvetlen követelő jellegét, de a komment alapvető üzenetét nem változtatta meg. Siklósi továbbra is azt kérte számon, hogy a dokumentum összeállítói miért nem vállalják nyilvánosan a személyazonosságukat.

A névtelenség kérdése azért is központi jelentőségű, mert a munkacsoport az elmúlt évtized közmédiai működéséről gyűjtött belső bizonyítékokat. Az érintettek kilétének felfedése személyes és szakmai következményekkel is járhatna számukra.

Július elején mentették fel Siklósit

Siklósi Beatrixot július elején mentette fel tisztségéből a közmédia új vezetése. Korábban a Kossuth rádió csatornaigazgatójaként dolgozott, így hosszú időn keresztül vezetői pozíciót töltött be az MTVA rendszerében.

A mostani megszólalása ezért nem egyszerű külső véleményként értelmezhető. Egy olyan korábbi vezető reagált a közmédia működését bíráló dokumentumokra, aki maga is része volt annak az intézményi struktúrának, amelyet a munkacsoport vizsgált.

A forrás nem közölte, hogy Siklósi neve vagy konkrét döntése szerepel-e a 482 oldalas anyagban. Az sem derült ki, hogy a volt csatornaigazgató ismeri-e a teljes dokumentumot, vagy kizárólag a nyilvánosságra hozott kivonatra reagált.

Több mint tíz év anyagát gyűjtötték össze

Az MTI több újságírójából álló munkacsoport 482 oldalas dokumentumban gyűjtötte össze a belső levelezéseket, üzeneteket és szerkesztői utasításokat. A dokumentum célja annak bemutatása, hogyan befolyásolták, módosították vagy hallgatták el a híreket az állami hírügynökségnél.

A teljes anyag hosszú időszakot ölel fel, ezért nem egyetlen ügy vagy vezetői döntés köré szerveződik. A dokumentum készítői állításuk szerint rendszerszintű gyakorlatokat próbáltak feltárni.

Az MTVA a teljes gyűjteményből elsőként csak egy 15 oldalas válogatást hozott nyilvánosságra. Ebben olyan levelezések és utasítások szerepeltek, amelyek politikai szereplők, közmédiai vezetők és hírszerkesztők kapcsolatát mutatták be.

A dokumentum politikai befolyásolásról szól

A nyilvánosságra került részletek szerint bizonyos híreket politikai szempontok alapján módosítottak, visszatartottak vagy egyáltalán nem engedtek feldolgozni. Más esetekben a politikai szereplők közvetlenül adtak utasításokat az MTI munkatársainak.

A gyűjteményben olyan levelezések is szerepeltek, amelyek szerint egyes kormányzati sajtósok már a hírek címét és összefoglalóját is előre megküldték. A dokumentum készítői ezt az állami hírügynökség szerkesztői függetlenségébe történő beavatkozásként értelmezték.

Siklósi Beatrix kommentje ezekre az állításokra nem adott szakmai cáfolatot. A volt csatornaigazgató elsősorban a dokumentálás módszerét és a készítők névtelenségét nevezte elfogadhatatlannak.

Havasi Bertalan neve is szerepel a kivonatban

A nyilvánosságra hozott 15 oldalas anyagban Havasi Bertalan, Orbán Viktor korábbi sajtófőnökének neve is feltűnt. A dokumentumok szerint Havasi egy alkalommal az MTI-ben megjelentetni kívánt cikk címét és összefoglalóját is elküldte.

Havasi erre úgy reagált, hogy nem tőle kell félteni a közmédiát. A válaszban nem tagadta részletesen a levél létezését, de visszautasította azt a képet, hogy ő veszélyeztette volna az állami média működésének függetlenségét.

A teljes, 482 oldalas anyag még nem került nyilvánosságra, ezért egyelőre nem ismert, milyen további politikai és közmédiai szereplők nevei szerepelnek benne. Az is kérdés, hogy az MTVA új vezetése a későbbiekben közzéteszi-e a teljes dokumentumot.

A vita a tartalom helyett a kiszivárogtatókra terelődött

Siklósi megszólalása jól mutatja, hogyan terelődhet a vita a nyilvánosságra hozott állításokról a dokumentum készítőinek személyére. A volt csatornaigazgató ahelyett, hogy a hírek befolyásolásáról szóló konkrét eseteket elemezte volna, az újságírók erkölcsi felelősségét kérte számon.

Ez a megközelítés ugyanakkor nem ad választ arra, hogy a levelezések és utasítások valódiak-e, illetve milyen mértékű politikai befolyást bizonyítanak. A dokumentum hitelességét és tartalmát külön vizsgálatnak kell értékelnie.

A munkacsoport névtelensége ettől még valódi kérdés. A forrásvédelem és a személyes biztonság szempontjai azonban összeütközhetnek azzal az elvárással, hogy súlyos állítások megfogalmazói vállalják a nyilvánosságot.

Az új vezetés előtt áll a teljes ügy feltárása

A közmédia új vezetése júliusban vette át az intézmények irányítását, majd rövid időn belül több személyi változást is végrehajtott. Siklósi Beatrix felmentése is ennek a folyamatnak a része volt.

A 482 oldalas dokumentum átadása után az MTVA vezetése előtt az a feladat áll, hogy feltárja a levelezések eredetét, a szerkesztői utasítások körülményeit és az érintettek felelősségét. Az is tisztázásra vár, hogy a kifogásolt gyakorlatok mennyire voltak rendszeresek és milyen vezetői szinteken hagyták jóvá őket.

A belső vizsgálatnak nemcsak a dokumentum készítőinek állításait kell ellenőriznie. Arra is választ kell adnia, milyen intézményi garanciákkal lehet megakadályozni, hogy a jövőben politikai szereplők közvetlenül befolyásolják az MTI hírszolgáltatását.

Siklósi reakciója tovább élezheti a közmédián belüli konfliktust

A volt csatornaigazgató kemény hangú hozzászólása azt jelzi, hogy a dokumentum nyilvánosságra kerülése komoly belső feszültségeket váltott ki. A közmédia korábbi és jelenlegi dolgozói eltérően ítélhetik meg, hogy a belső információk összegyűjtése szakmai kötelesség vagy kollégákkal szembeni árulás volt-e.

Siklósi szerint az újságírók eljárása „a legalja”. A munkacsoport dokumentuma ezzel szemben abból indul ki, hogy a politikai beavatkozások rögzítése és nyilvánosságra hozatala nélkül a rendszer működése rejtve maradt volna.

A vita valószínűleg nem zárul le a kommenttel. A teljes dokumentum esetleges publikálása, a belső vizsgálat eredménye és az érintettek további megszólalásai dönthetik el, hogy a közvélemény milyen képet kap az MTI elmúlt évtizedéről.

A bizonyítékok tartalma fontosabb lehet a készítők személyénél

A névtelenség és az újságírók korábbi szerepe jogos szakmai és etikai kérdéseket vethet fel. A közpénzből működő hírügynökség politikai befolyásolásáról szóló dokumentumok tartalmát azonban ettől függetlenül is meg kell vizsgálni.

Amennyiben a levelezések hitelesek, az azt jelenti, hogy a hírszerkesztésbe külső politikai szereplők és közmédiai vezetők közvetlenül beavatkoztak. Ha viszont a dokumentumok hiányosak vagy félrevezető összefüggésben szerepelnek, azt a vizsgálatnak kell bizonyítania.

Siklósi Beatrix indulatos reakciója ezért önmagában nem cáfolja a munkacsoport állításait. A legfontosabb kérdés továbbra is az, hogy mi történt az MTI szerkesztőségeiben, kik adták a vitatott utasításokat, és milyen politikai szempontok alapján döntöttek a hírek sorsáról.

Képernyőmentésekkel dokumentálták az MTI feletti politikai befolyást, belső vizsgálatot rendelt el a közmédia

MNO – Magyar News Online

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.